Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...alsó határ), azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagyc) az adott hónapban a biztosított táppénzben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és [a Mötv. 80. § (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított] tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] ...köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a fenti körülmény bekövetkezik.Keresőtevékenység: a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.Biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján munkajogilag ennek nincs akadálya, így az egy munkaviszonyon belüli több munkakör ellátása tekintetében a Tbj-tv. sem változtat a biztosítási jogviszony elbírálásának szabályain.Az egy munkaszerződéssel két munkakörre tekintettel létrejött munkaviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének c) pont alapján.Társadalombiztosítási szempontból a kifizetés összege alapján el kell bírálni, hogy keletkezik-e biztosítási jogviszony. A polgármester ebben az esetben akkor minősül biztosítottnak, ha az e tevékenységéből származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...töltöttidőtartamokat. A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm.rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknaka megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Az öregségiteljes nyugdíj nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...lakóhelyén, Szlovákiában a szlovákrendelkezések alapján lesz biztosított és járulék fizetésére kötelezett.A Szlovákiában fennálló biztosítási jogviszonyt azonban azalkalmazandó jogszabályokról szóló E 101 számú okmánnyal igazolni kell. Azigazolást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg is érvényben van. Ennek az egyezménynek aszemélyi hatálya azonban csak a munkaviszonyban állókra terjed ki.Mint látható, a biztosítási jogviszony létrejötténekvonatkozásában is különös jelentőséggel bír, hogy a román állampolgár azügyvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása arra azidőtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.Az idézett előírás szerint GYED, GYES ellátások időtartamaalatt a biztosítási jogviszony nem szünetel.Abban az esetben, ha az érintett dolgozó 30 napnál nemhosszabb fizetés nélküli szabadságon van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt összeg adókötelezettsége

Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a volt dolgozó részére a fentiek szerint kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő. Az adóköteles bér biztosítási jogviszonyt képez, ezért ezen bér után a foglalkoztatót társadalombiztosításijárulék-fizetési, a foglalkoztatottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.