9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon
Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
2. cikk / 9 6. és 7. számlaosztály
Kérdés: Egy költségvetési intézménynek kötelező-e felosztania az általános költségeit, kötelezően meg kell-e osztania a kormányzati funkciók között? Megteheti-e az intézmény, hogy egy kormányzati funkcióra könyveli az általános költségeit úgy, hogy a pénzügyi számvitelben nem használ 2017. január 1-jétől 6. és 7. számlaosztályt? (Természetesen a Számviteli Politikában rögzítésre kerülne a rendelkezés, eljárás.)
3. cikk / 9 Építménybontás költségeinek elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk 8-8 millió Ft értékben (telek és épület együtt) vásárolt ingatlanokat abból a célból, hogy azokat elbontja, a helyükre pedig közösségi teret létesít. A bontás költségeit felhalmozási vagy működési kiadásként könyveljük-e le? Az épület elbontásából adódó ingatlan értékét mekkora mértékben és hogyan vezessük ki a nyilvántartásunkból?
4. cikk / 9 Tárgyieszköz-nyilvántartás
Kérdés: 1. Az Áhsz. 14. sz. melléklet VII. pontjában előírt tárgyieszköz-nyilvántartás vezetését milyen módon kell alkalmazni a gyakorlatban? Az eszközkartonokon feltüntetett (VII. pont szerinti) adatokkal, illetve a könyvelési tételek megjelenítésével teljesül-e a nyilvántartási kötelezettség, vagy az eszközkartonokon felül külön nyilvántartást kell vezetnünk? 2. Klíma és kamerarendszer vásárlása esetén hogyan történik a könyvviteli elszámolás? 3. A költségvetési szerv kézi porral oltó 6 kg-os tűzoltó készülékeket vásárolt 40 db-ot, hogyan történik az analitikus és könyvviteli nyilvántartásba vétel/elszámolás?
5. cikk / 9 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
6. cikk / 9 Tárgyi eszközök mozgatása intézményi telephelyek között
Kérdés: Integrált költségvetési intézmény vagyunk, sok telephellyel, szervezeti egységgel és mintegy 30 szakfeladattal rendelkezünk. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása is ennek megfelelően épül fel, azaz az eszközöket szakfeladat- és szervezetbontásban tartjuk nyilván. A főkönyv részére az egyeztethetőség érdekében szintén szakfeladat- és szervezetbontásban készül el a feladás. Mind a terv szerinti értékcsökkenés, mind az 1-es főkönyvi számok tekintetében így könyvelünk. Például amikor egy eszköz két szervezet között átadásra kerül, ennek hatása a könyvelésben is megjelenik, átkönyveljük az adott 1-es főkönyvi számon mind a bruttó érték, mind a halmozott értékcsökkenés tekintetében. A könyvelési programunk úgy épül fel, hogy a 15-ös űrlap terv szerinti értékcsökkenés, növekedés soraiba a 119-139 tartozik és követel forgalmát gyűjti a program, nem az egyenleget. Tehát a fenti szervezetek közötti átadás halmozódva látszódik a 15-ös űrlap egyéb növekedés, egyéb csökkenés, terv szerinti ÉCS növekedés és csökkenés soraiban. Ehhez hasonlóan a sztornózott tételek, illetve helyesbítő tételek könyvelése is halmozódást okoz. Ezeket a halmozódásokat ki kell-e szűrni a 15-ös űrlap megfelelő soraiból?
7. cikk / 9 Hatos számlaosztály
Kérdés: ÖMG intézmény vagyunk (GESZ), saját adószámmal, költségvetéssel. Hozzánk rendeltek 10 ÖM intézményt, önálló adószámmal és költségvetéssel. Mit javasolnak 2012-re? Kell-e hatos számlaosztályt nyitni? Ha igen, milyen mélységben? Az intézményeknél az irodai adminisztráció, az igazgató és helyettese, valamint a GESZ-iroda költségei melyik hatos számlaosztályon szerepeljenek? Nem szeretném túlbonyolítani, ezért csak a legszükségesebb bontások kellenének. Mit takar a 63 és a 64 főkönyvi számlacsoport?
8. cikk / 9 Telefontársaság által jóváírt bónuszpontok beváltásának elszámolása
Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?
9. cikk / 9 Telek és épület értékének szétbontása
Kérdés: Hogyan kell a telek és az épület értékét szétbontani?