Kettős adóztatás és járulékfizetési kötelezettség az EU-ban

Kérdés: Múzeumunkban osztrák és angol magánszemélyek tartanak időnként megbízási szerződés keretében előadást. Megbízási díjuk adó- és járulékfizetési kötelezettségére milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyek megbízási szerződés keretében önálló tevékenységet végeznek.Az önálló tevékenységre tekintettel kifizetett díjazás adóztatása tekintetében mindkét esetben az államok között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] A mára kialakult álláspont szerint a polgármestereket jogszabály alapján választott tisztségviselőkként kell kezelni, így tevékenységük az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti nem önálló tevékenységnek minősül. Ebben az esetben adózás szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
Részlet a válaszából: […] ...az ennek megfelelő összeggel kevesebb Erzsébet-utalványt kapjanak, de az Szja-tv. ilyen feltételt nem támaszt. Ugyanakkor a munka díjazásával, tehát a béren kívüli juttatások nyújtásával összefüggésben is be kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
Részlet a válaszából: […] ...a tanulmányi kiránduláson az ügyeletért és a készenlétért, a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló díjazás illeti meg a közalkalmazottat.A jelenleg hatályos nemzeti köznevelési törvény szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Rendezvénnyel összefüggésben adott üzleti ajándék

Kérdés: Ha egy közművelődési intézmény a rendezvényén díjazásként ajándékcsomagot szeretne kiosztani a verseny díjaként, akkor ezt milyen formában teheti meg? Ha ajándékcsomagot ad át a rendezvényen részt vevő csoportok, egyesületek részére, mekkora összeghatárig teheti meg, és milyen adózási vonzata van ennek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdés b) pontja értelmében a rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben átadott, üzleti ajándéknak nem minősülő ajándékok egyes meghatározott juttatásnak minősülnek abban az esetben, ha az ajándéktárgy egyedi értéke a minimálbér 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásáért a helyettes szülőijogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, anevelőszülővel azonos mértékű díjazásra jogosult. A nevelőszülői díj mértékét amindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. Az Szja-tv. 1.3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Önkormányzati tanács elnökének tiszteletdíja

Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...többcélú kistérségi társulás jogi személy, de nem minősülköltségvetési szervnek. Véleményünk szerint ezért a Ktv. vagy Kjt. szerintidíjazás nem alkalmazható. Ugyanakkor a társulás elnökeként nem is polgármesteritisztséget lát el a társulási tanács elnöke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...programbatörténő belépés időpontjában őt megillető felmentési időből a munkavégzés alólimentesítés időtartamára járó díjazás és végkielégítés együttes összegét arészére legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan

Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmaigyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazásátmegelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy azelőbbiek és/vagy közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 30. §-a rendelkezik a túlvont járulékokvisszaigénylésének módjáról és lehetőségéről. E szerint az adózó abban azesetben, amennyiben a munkáltatója már megszűnt, és emiatt a munkavállalótóllevont és bevallott járulékokat nem tudja önellenőrzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.