Portugál orvos kórházi alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)
Részlet a válaszából: […] ...egyezménye, amelyet a 2000. évi XIX. törvénnyel hirdettek ki. Az egyezmény 19. cikke szerint a közszolgálat az olyan nem nyugdíj jellegű díjazás, amelyet az egyik szerződő állam, annak politikai vagy közigazgatási egysége vagy helyi hatósága fizet ki egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben legkésőbb a felmentési idő leteltekor, azaz 2023. augusztus 1-jén kell rendelkeznie az érintettnek a nők negyvenéves öregségi nyugdíja megállapításához szükséges 40 év jogosultsági idővel.A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Körzeti ápoló nyugdíjba vonulása, illetve jubileumi jutalma

Kérdés:

Településünkön a háziorvosi praxist az önkormányzat működteti 2018. 09. 01. óta. A körzeti ápolónőt jelenleg egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazzuk, 2021. január 1. napjától. Az ápolónő 1983. 08. 01. napjától 1991. 12. 31-ig a városi kórháznál dolgozott, ahonnan áthelyezéssel a polgármesteri hivatal alkalmazásába került 1995. 03. 01. napjáig, mely közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. Ezt követően egy magánpraxisba, a háziorvos által működtetett betéti társaság alkalmazásába került 1995. 04. 01-től 2018. 08. 31-ig. Ez a munkaviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 2018. 09. 01-től az önkormányzat átvette a háziorvosi praxis működtetését, ahol munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt 2020. 12. 31. napjával. Az új egészségügyi törvény hatálybalépésével 2021. 01. 01-től jelenleg is az önkormányzatunk tovább alkalmazza. Jelenleg a munkavállalónk a 40 éves szolgálati viszonnyal nyugdíjazását kérte. Az új egészségügyi törvény alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyában jogosult-e jubileumi jutalomra?

Részlet a válaszából: […] A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek szolgálati elismerés (korábban jubileumi jutalom) jár.A szolgálati elismerés az ebből a szempontból figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony esetében jár-e végkielégítés, ha a munkavállaló nyugdíjba vonul?
Részlet a válaszából: […] A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (9) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogviszonyára, valamint a munkáltatóra az Mt.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.Tehát az Mt. háttérjogszabályként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdései kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló jogviszonyát – a rendkívüli megszüntetés kivételével – nem szüntetheti meg a kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt.A nyugdíjazás okán történő munkavállalói egyoldalú megszüntetés (felmondás, lemondás) sincs kivételként megjelölve, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn. Ez megítélésünk szerint az eset összes körülménye alapján, egyedileg ítélhető csak meg. A másik kérdés, hogy vajon jár-e díjazás a munkavállaló részére. Ugyanis az állásidőre járó díjazás (mely alapbérből és – bérpótlékra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésesfoglalkoztatástól. Hiába állít ki számlát az adószámos magánszemély, az nemjelenti azt, hogy a részére fizetendő díjazásból ne lenne a kifizetőneklevonási kötelezettsége. Az adószámos magánszemély esetében csak azadóelőleg-levonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Egészségügyi alkalmatlanság

Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha aközalkalmazott alkalmatlansága egészségügyi okból következik be, és emiatt nemképes munkakörét a továbbiakban ellátni. Az érintett közalkalmazott csak akkormenthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...általános rendelkezései értelmében az alapul szolgáló jogviszony(munkaviszony, megbízás, tagi jogviszony) szerint kellett megállapítani. Díjazás ellenében megbízási jogviszony keretében azbiztosított, aki személyesen munkát végez, és az e tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.
1
2