11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Óvodavezető illetménye
Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
2. cikk / 11 Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása
Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
3. cikk / 11 Vezetői pótlék, keresetkiegészítés
Kérdés: Amennyiben a közalkalmazottat a felmentési idő felére mentesítjük a munkavégzés alól, erre az időszakra figyelembe kell-e venni a díjazásnál a vezetői pótlékot, keresetkiegészítést? Meg lehet ezeket vonni a munkavégzés alóli mentesítés napjával? Ha igen, ezek beleszámítanak a távolléti díjba?
4. cikk / 11 Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő
Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
5. cikk / 11 Prémiumévek program
Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
6. cikk / 11 Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre
Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
7. cikk / 11 Rendkívüli munkavégzés díjazása
Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul, hogy a közalkalmazott dolgozók részére rendkívüli munkavégzés kerül elrendelésre. Hogyan történik ennek díjazása, különös tekintettel arra, amikor pihenőnapon, esetleg munkaszüneti napon kerül sor a rendkívüli munkavégzésre?
8. cikk / 11 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
9. cikk / 11 Munkaszüneti nap díjazása
Kérdés: Folyamatosan működő idősek otthona vagyunk, ahol a dolgozók a beosztásuk szerint a hét minden napján dolgozhatnak. Amennyiben a munkaszüneti nap ( pl. 2006. jan. 1.) vasárnapra esik, jár-e pluszdíjazás a dolgozónak?
10. cikk / 11 Pedagógus szakpótlékai
Kérdés: Az iskola gazdasági igazgatója szerint a pedagógust a nyári szabadság időtartama alatt nem illetik meg a szakpótlékok, egészen a tanítás kezdetéig, hivatkozással arra, hogy "az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítsa." Ebből pedig az következne, hogy a szakpótlék csak a szorosan vett munkaidőben jár, a nyári szabadság idejére nem. Kérem állásfoglalásukat a Kjt. 66. § (2) bekezdés a)-b) pontjának értelmezésére, mert álláspontom szerint a szakpótlék a garantált bérhez tartozik, s az az előző év munkája alapján augusztus végéig jár.
