5 talált cikk a nyugdíj , részlet , munkavégzés , közalkalmazott , jogviszony , díjazás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk 1983. 07. 01. óta közalkalmazotti alkalmazásban lévő munkavállalója a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel fog rendelkezni 2023 márciusában.
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?

Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját köve­tően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: 1947. 03. 03-án születtem, 2004. 06. 24-én 36 éves munkaviszonnyal előrehozott öregségi nyugdíjba mentem. Azóta is folyamatosan dolgozom. A 35 éves jubileumi jutalmat 2003 októberében kaptam meg. Úgy tervezem, hogy 2006. 07. 01-jével abbahagyom a munkavégzést. Mit kell tennem, illetve milyen juttatásokra leszek jogosult?