Helyettesítési díj

Kérdés: Kjt. hatálya alá tartozó intézményben tartósan távol lévő (GYED, GYES, táppénz) közalkalmazott helyére másik dolgozót bíz meg a távol lévő közalkalmazott feladatainak az elvégzésére havi fix összegben, helyettesítési díjjal az intézményvezető. Ha a helyettesítést végző dolgozó szabadságon vagy táppénzen van, jár-e a fix összegű helyettesítés díja, ha a feladat elvégzését az intézményvezető leigazolja, vagy az összeget arányosítani kell az adott hónapban a munkavégzés napjaival?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A Kjt. tehát rögzíti, hogy a többletmunkával arányos díjazás jár, azonban nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Bérkompenzáció felmentési idő alatt

Kérdés: Felmentési idő tartamára jár-e a bérkompenzáció?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés alól, távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj célja, hogy meghatározott esetekben a munkavégzésért járó díjazással közel azonos mértékű bér illesse meg a munkavállalót akkor is, ha nem végez munkát.Véleményünk szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...(tisztségviselője),társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a biztosítási bérhatárösszegét.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Jogviszony megszüntetése

Kérdés: 1947. 03. 03-án születtem, 2004. 06. 24-én 36 éves munkaviszonnyal előrehozott öregségi nyugdíjba mentem. Azóta is folyamatosan dolgozom. A 35 éves jubileumi jutalmat 2003 októberében kaptam meg. Úgy tervezem, hogy 2006. 07. 01-jével abbahagyom a munkavégzést. Mit kell tennem, illetve milyen juttatásokra leszek jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...szoktak elzárkózni ettől, s vélelmezzük, hogyjelen esetben is, ha a köztisztviselő azt kezdeményezi, akkor a munkáltatófelmenti őt nyugdíjazás címén.A Kjt. hatálya alatti jogviszonyokban pedig minden esetben amunkáltató dönt, hogy felmenti-e a közalkalmazottat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.