4 talált cikk az önkormányzat , számla , kötelezettségek , készlet , devizaszámla kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat közvetlen az Uniótól, illetve társintézménytől kap működési célú támogatást. A 38/2013. Korm. rend. H) 1. c) pontja alapján a támogatási szerződés szerinti teljes támogatást előírjuk követelésként (T09652 - K0041) a szerződés kelte szerinti MNB-árfolyamon. A támogatás jóváírásakor a T33 - K36791-et könyveljük a beérkezéskori MNB-árfolyamon. A tárgyévi teljesült kiadással megegyező rész kerül előírásra a tárgyévi bevételre B65 rovatra, illetve levételre a 36791-ről.
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk egy olyan társulást tart fenn, melyhez egy forintszámla és két devizaszámla kapcsolódik. A forintszámlát egy takarékszövetkezetnél, míg a két devizaszámlát egy banknál vezeti önkormányzatunk. A projekt már lezárult, a devizaszámlákat megszüntetni még nem lehet. A forintszámláról havonta utalás történik a devizabankköltségek fedezésére. A takarékszövetkezet a bankkivonatán szerepelteti az előjegyzett jutalékot és az átváltási árfolyamot. A bank a devizaszámla-kivonaton csak a jóváírt deviza összegét tünteti fel, az árfolyamot nem. Intézményünk a napi MNB-árfolyamon váltja át az adott devizát. Első kérdésem ezzel kapcsolatosan az lenne, hogy helyes-e, ha az MNB-árfolyamot használjuk, vagy az adott hitelintézet napi árfolyamán kellene rögzítenünk a jóváírást? A takarékszövetkezet által átutalt forintösszeg több, mint a devizaszámlán jóváírt utalás. Ezt az árfolyam-differenciát hogyan kellene kimutatni a könyvelésben?

Kérdés: A beruházási szállító euróban állítja ki a számláit önkormányzatunknak, és euróban is utaljuk a részteljesítések ellenértékét. Belső szabályzatainkban a számlán feltüntetett teljesítés napja szerinti MNB hivatalos devizaárfolyamával számított forintértéken vesszük nyilvántartásba a devizás kötelezettséget. (Ezzel megfelelünk mind a számviteli, mind az Áfa-tv.-nek is.) Devizaszámlával nem rendelkezünk, a választott pénzintézetünk az euró átutalásakor az adott napi eladási árfolyamával terheli meg a költségvetési elszámolási számlánkat, ezáltal folyamatosan árfolyam-különbözeteink keletkeznek a kötelezettség bekerülési értékéhez képest. Az ily módon (aktiválás előtt) keletkezett árfolyamnyereség vagy -veszteség a beruházás bekerülési értékét csökkenti, illetve növeli, vagy 9-esbe és 5-ösbe kell könyvelni az árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget?