Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszából: […] ...áfát kell elszámolni, amennyiben áfafizetési kötelezettség keletkezik az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban.A veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ingyenes étkezés a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A. §-a alapján adómentes. Egyéb esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Nyugdíjas személy önkéntes nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Nyugdíjas magánszemély lehet-e önkéntes nyugdíjpénztár tagja, ha igen, milyen várakozási idő vonatkozik rá, hogy adómentesen hozzájuthasson a megtakarításához?
Részlet a válaszából: […] ...10 éves várakozási idő érvényesül a tagsági jogviszony létesítésétől számítva. Ezt megelőzően csak személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás fizetése mellett juthat hozzá az érintett a kifizetéshez, tekintettel arra, hogy az adómentesnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Cafeteriaszabályzat

Kérdés: Önkormányzat vagyunk, a köztisztviselőknél kötelező a cafeteriajuttatásokat szabályzatban (utasításban) rögzíteni. A cafeteria-rendszer keretén kívül adható-e differenciáltan kedvezményes adózású természetbeni, béren kívüli juttatás? A közalkalmazottak, Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók esetében is kötelező-e cafeteriaszabályzat készítése, vagy anélkül is adható részükre kedvezményes adózású természetbeni, béren kívüli juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...is,mely szerint a köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve visszanem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásbiztosítható. Ilyen juttatás lehet különösen a lakhatási, lakásépítési,lakásvásárlási támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...egyes juttatások a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerint adóznak. Azt, hogy kell-e járulékot,egészségügyi hozzájárulást fizetni a juttatások után, a társadalombiztosításijogszabályok alapján kell eldönteni. A fentebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Háziorvos gépjárműköltségeinek elszámolása

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatások finanszírozásánakszabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésébenfoglalt rendelkezés alapján, a területi kiegészítő díjazás a betegekfelkeresésével összefüggésben felmerülő költségekre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.