Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő juttatások tekintetében egyenként kell megvizsgálni az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, figyelemmel arra is, hogy ki a juttató (önkormányzat vagy valamely intézmény vagy munkáltató), és pontosan milyen feltételei vannak az egyes juttatásoknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Lakosságnak nyújtott csekély értékű ajándék

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlanonként egy-egy naptárat ajándékozott a község lakosainak, továbbá a községben élő, valamint bejáró gyerekeknek (iskolába/óvodába) 3500 Ft értékű ajándékcsomagot adott (szociális rászorultságtól függetlenül mindenkinek), melyet a bölcsődések a bölcsődei ünnepségen, az óvodások az óvodai ünnepségen, az iskolások az iskolai ünnepségen kaptak meg. A fenti gazdasági események reprezentációnak, üzleti ajándéknak, csekély összegű ajándéknak vagy adómentes juttatásnak minősülnek-e? A KIRA-ban rögzíteni kell-e őket?
Részlet a válaszából: […] ...nem származik más jövedelme.Az egyes meghatározott juttatás értékének 1,18-szorosa után a kifizető 15% személyi jövedelemadót és 19,5% egészségügyi hozzájárulást fizet.E juttatás után tehát a magánszemélyeknek nem keletkezik jövedelme, ezért azt számfejteni nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Reprezentáció

Kérdés: Önkormányzatoknál a reprezentáció nyilvántartása, bevallása, az utána fizetendő adó teljesítése hogyan szabályos?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladják".Jelenleg az adó mértéke reprezentációnál: a reprezentációs kiadás 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Év végi juttatás adóvonzata

Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét csoport munkavállalónak minősül, hanem a juttatás formája és körülményei. Tehát az, hogy miként kell adózni, illetve egészségügyi hozzájárulást, esetlegesen járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni a juttatás után, attól függ, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Nyugdíjasok karácsonyi ajándékozása

Kérdés: Karácsonykor az önkormányzat ünnepséget rendezett a nyugdíjasok részére, és ajándékként 4000 Ft/fő értékű utalványt kaptak. Az utalványt a helyi boltokban vásárolhatják le. Miként kell minősíteni ezt a juttatást? Csekély értékű ajándék?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás értékének 1,19-szerese után – a 2015. évi juttatásra tekintettel – 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell az önkormányzatnak fizetnie.Amennyiben az ajándékot a településen élő nyugdíjas személyek kapták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Év végi ajándékként utalvány juttatása a munkavállalóknak

Kérdés: Év végén, Mikulás-nap, karácsony alkalmából utalványt szeretnénk adni a dolgozóinknak, ajándék- vagy Erzsébet-utalványt. A munkavállalók év közben is részesültek cafeteriajuttatásban, melynek részeként az Erzsébet-utalvány is választható volt. Hogyan, milyen adó és járulék megfizetése mellett tehetjük ezt meg? Van-e korlát az összegre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...rész minősül béren kívüli juttatásnak. Ezen összeghatárig a juttatás értékének 119%-a után 16% személyi jövedelem­adót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az értékhatár feletti juttatás egyes meghatározott juttatás, s az után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Ajándékozás

Kérdés: "Bevált" gyakorlat intézményünknél a nyugdíjba vonuló dolgozók (pl. 60. évét betöltő), valamint nem saját dolgozók (pl. vendég professzor, meghívott vizsgáztatók) megajándékozása értékes (50 E Ft) és kevésbé értékes (10-15 E Ft) ajándékokkal. Ilyen esetekben milyen nyilvántartás szükséges? Melyik törvény alkalmazása alá kerül annak megítélése, hogy milyen adót és járulékot kell fizetni, és kinek, az ajándékot adónak, illetve a kapónak? Alá kell-e íratni egy átvételi elismervényt a kapott ajándéktárgyról a megajándékozottal?
Részlet a válaszából: […] ...intézmény az egyes meghatározott juttatásnak minősülőajándéktárgyak értékének 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 27%egészségügyi hozzájárulást fizet az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontjaés az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének ba)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Munkavállalók nőnapi megajándékozása

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...feltevő munkáltató, azajándékok értékének 1,19-szerese után 16 százalékos mértékű személyijövedelemadót és 10%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.Adómentes nőnapi ajándékozásra nincs lehetősége amunkáltatónak. Közterhek nélkül csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.