Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi támogatás (a munkavállaló képzési költségének a munkáltató általi átvállalása) – a munkakör betöltésének feltételét képező, iskolarendszeren kívüli képzés kivételével, ami adómentes – bérjövedelemként adózik 2019-től.Korábban a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni:a) a szociális hozzájárulási adót,b) a rehabilitációs hozzájárulást,c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,d) az egészségügyi hozzájárulást,e) a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ruházati hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősülhet. Ekkor a juttatás értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolnia) a szociális hozzájárulási adót,b) a rehabilitációs hozzájárulást,c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,d) az egészségügyi hozzájárulást,e) a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ruházati költségtérítés adóvonzata

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti feltételekkel, akkor az egyes meghatározott juttatásként adózik (értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Év végi juttatás adóvonzata

Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét csoport munkavállalónak minősül, hanem a juttatás formája és körülményei. Tehát az, hogy miként kell adózni, illetve egészségügyi hozzájárulást, esetlegesen járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni a juttatás után, attól függ, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelem­adót és az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie az önkormányzatnak.Ha a juttatás körülményei eltérnek az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Év végi ajándékként utalvány juttatása a munkavállalóknak

Kérdés: Év végén, Mikulás-nap, karácsony alkalmából utalványt szeretnénk adni a dolgozóinknak, ajándék- vagy Erzsébet-utalványt. A munkavállalók év közben is részesültek cafeteriajuttatásban, melynek részeként az Erzsébet-utalvány is választható volt. Hogyan, milyen adó és járulék megfizetése mellett tehetjük ezt meg? Van-e korlát az összegre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...rész minősül béren kívüli juttatásnak. Ezen összeghatárig a juttatás értékének 119%-a után 16% személyi jövedelem­adót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az értékhatár feletti juttatás egyes meghatározott juttatás, s az után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Rendezvénnyel összefüggésben adott üzleti ajándék

Kérdés: Ha egy közművelődési intézmény a rendezvényén díjazásként ajándékcsomagot szeretne kiosztani a verseny díjaként, akkor ezt milyen formában teheti meg? Ha ajándékcsomagot ad át a rendezvényen részt vevő csoportok, egyesületek részére, mekkora összeghatárig teheti meg, és milyen adózási vonzata van ennek?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Ebben az esetben az átadott ajándéktárgyak értékének 1,19-szerese után kell az intézménynek 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizetnie. Ha az ajándéktárgyak egyedi értéke a 23 250 forintot meghaladja, abban az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Kiküldetés

Kérdés: Kiküldetés esetén, ha napidíjat fizetünk, kell-e igazolás, mennyiről és hogyan (intézmény nevére szóló számlával)? A kérdést belföldi és külföldi napidíjra vonatkozóan tettük fel.
Részlet a válaszából: […] ...megtérítésévelbiztosítja, a munkáltatót az étkezésről szóló számla 1,19-szerese után 16%személyijövedelemadó-fizetési és 27% egészségügyi hozzájárulási kötelezettségterheli az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja és az Eho-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.
1
2