Adószámos magánszemélytől ingatlan bérlése

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...adónak sem alapja. Viszont az e tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben 2017-ben még 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhelheti a belföldi magánszemélyt. Egymillió forintos éves jövedelemig (bevétel mínusz költségek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...adófizetési kötelezettséget.Az Eho-tv. 3. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki, amelynek értelmében mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Egyéb jövedelem járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó terheli a magánszemélyt. Az önkormányzat mint kifizető pedig – mivel a kifizetés összege nem képez járulékalapot – 22% egészségügyi hozzájárulást tartozik fizetni. Az egyéb jövedelem esetében nincs relevanciája adózási szempontból annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Szerzői alkotásért fizetendő díjazás adózási és társadalombiztosítási kérdései

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetett összeg alapján nem keletkezik biztosítási jogviszony, akkor csak 15% személyi jövedelemadót kell vonni, a kifizető pedig 27% egészségügyi hozzájárulást fizet.A vagyoni jog ellenértéke járulékalapot nem képező jövedelemnek minősül, ezért abból csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Ruházati hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősülhet. Ekkor a juttatás értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Ruházati költségtérítés adóvonzata

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti feltételekkel, akkor az egyes meghatározott juttatásként adózik (értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Év végi juttatás adóvonzata

Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét csoport munkavállalónak minősül, hanem a juttatás formája és körülményei. Tehát az, hogy miként kell adózni, illetve egészségügyi hozzájárulást, esetlegesen járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni a juttatás után, attól függ, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...Ha igen, akkor a kifizetőnek ezen minőségében a személyi jövedelem­adó megállapítása és levonása mellett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is meg kell állapítania és levonnia. Az egészségügyi hozzájárulást mindaddig le kell vonni, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Év végi ajándékként utalvány juttatása a munkavállalóknak

Kérdés: Év végén, Mikulás-nap, karácsony alkalmából utalványt szeretnénk adni a dolgozóinknak, ajándék- vagy Erzsébet-utalványt. A munkavállalók év közben is részesültek cafeteriajuttatásban, melynek részeként az Erzsébet-utalvány is választható volt. Hogyan, milyen adó és járulék megfizetése mellett tehetjük ezt meg? Van-e korlát az összegre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...rész minősül béren kívüli juttatásnak. Ezen összeghatárig a juttatás értékének 119%-a után 16% személyi jövedelem­adót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az értékhatár feletti juttatás egyes meghatározott juttatás, s az után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Számítástechnikai eszköz használatának biztosításához kapcsolódó adózási előírások

Kérdés: Van-e bármilyen adó- és/vagy járulékvonzata annak, ha a felsőoktatási intézmény volt dolgozójának ingyenes használatra laptopot biztosít arra az időre, amíg vele oktatási tevékenység ellátására megbízási jogviszonyt létesít? Ugyanez a kérdés, amennyiben a használatra való átengedés professor emeritus részére történik, akivel az intézmény semmilyen jogviszonyban nem áll, és a juttatást nem tartalmazza semmilyen szabályzat sem. Kell-e ez után adót fizetni az intézménynek vagy a dolgozónak, ha igen, hogyan kell az adó alapját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...történő átengedésének, mint vagyoni értéknek a szokásos piaci ára egyéb jövedelem lesz, mely után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.
1
2
3