Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi támogatás (a munkavállaló képzési költségének a munkáltató általi átvállalása) – a munkakör betöltésének feltételét képező, iskolarendszeren kívüli képzés kivételével, ami adómentes – bérjövedelemként adózik 2019-től.Korábban a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...adófizetési kötelezettséget.Az Eho-tv. 3. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki, amelynek értelmében mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni:a) a szociális hozzájárulási adót,b) a rehabilitációs hozzájárulást,c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,d) az egészségügyi hozzájárulást,e) a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolnia) a szociális hozzájárulási adót,b) a rehabilitációs hozzájárulást,c) a korkedvezmény-biztosítási járulékot,d) az egészségügyi hozzájárulást,e) a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Anyák napi rendezvényen adott ajándéktárgyak utáni adófizetési kötelezettség

Kérdés: Önkormányzatunk az anyák napi rendezvényen az édesanyák részére ajándéktárgyakat osztott. A rendezvénynek költsége nem volt, mert csak a helyi gyermekek szerepeltek a rendezvényen. Az ajándéktárgyak után kell-e adót és járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg a minimálbér 25%-át (24 500 forintot). A kifizető a juttatás értékének 119%-a után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Ajándéktárgyak adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk a Szent-Györgyi-napokon szervezett különféle rendezvényeken a részt vevő vendégek részére emlékérmeket (dobozokban, felirattal ellátva) készíttetett, amelyeket a vendégeknek átadott. Ez aránylag nagyobb értéket képvisel, 5-25 ezer Ft/db, tehát a számla értéke több száz­ezer forint értékű. A kérdésem, hogy ezen érmék után járulékot kell-e fizetni, ha igen, azt ki fizeti meg (1,19-szeres után 16% szja és 27% eho)?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozik, és az intézménynek kell megfizetni az ajándékok értékének 1,19-szerese után a 16% személyi jövedelemadót és a 27% egészségügyi hozzájárulást.Ha nem hivatali, szakmai kapcsolat keretében és nem üzleti partnereknek történik az ajándékok átadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...egyes juttatások a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerint adóznak. Azt, hogy kell-e járulékot,egészségügyi hozzájárulást fizetni a juttatások után, a társadalombiztosításijogszabályok alapján kell eldönteni. A fentebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Önkormányzat által nyújtott pályázati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...megélhetésitámogatás.Amennyiben esetlegesen egyéb vetélkedő, verseny díjáról vanszó, a pénzbeli díjazás adó és járulék vagy egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Súlyos fogyatékosság adókedvezménye

Kérdés: Dolgozónk évek óta súlyosan beteg, de eddig még nem érvényesített erre tekintettel adókedvezményt. Milyen feltételekkel érvényesítheti, és megteheti-e ezt visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] ...ezekben az években igazoltan fennállt.Az önellenőrzést a 0335. számú "Önellenőrzési lap a magánszemélyek személyi jövedelemadójának, egészségügyi hozzájárulásának és járulékainak helyesbítéséhez" c. nyomtatványon lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.