Nyugdíjasok karácsonyi ajándékozása

Kérdés: Karácsonykor az önkormányzat ünnepséget rendezett a nyugdíjasok részére, és ajándékként 4000 Ft/fő értékű utalványt kaptak. Az utalványt a helyi boltokban vásárolhatják le. Miként kell minősíteni ezt a juttatást? Csekély értékű ajándék?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás értékének 1,19-szerese után – a 2015. évi juttatásra tekintettel – 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell az önkormányzatnak fizetnie.Amennyiben az ajándékot a településen élő nyugdíjas személyek kapták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Munkavállalók nőnapi megajándékozása

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...feltevő munkáltató, azajándékok értékének 1,19-szerese után 16 százalékos mértékű személyijövedelemadót és 10%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.Adómentes nőnapi ajándékozásra nincs lehetősége amunkáltatónak. Közterhek nélkül csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Nem hivatali rendezvény keretében nyújtott vendéglátás adója és járulékai

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] A járulék- és az egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség megállapításánál a meghívottak létszámarányát semmiképpen semlehet irányadónak tekinteni. Kétséges lenne még az is, ha a ténylegesenmegjelent és regisztrált vendégek arányában számítanák ki az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.