Rovatrend

Kérdés: Milyen rovatra kell könyvelni:
- -a saját dolgozónak, nem a munkavégzéséhez kapcsolódóan kifizetett megbízási díjat,
- -az 500 Ft-os, költségátalányként kifizetett belföldi napidíjat?
Ez utóbbi adómentesen fizethető ki vagy van valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó rovaton történik.A magánszemély adó- és járulékterhei: 16% személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási járulék és 1,5% munkaerő-piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint biztosítottnak minősül, a kifizető levonja a 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint megfizeti a 27% szociális hozzájárulási adót. Ebben az esetben Ön jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Külföldi vendégelőadónak fizetett díj, illetve nyújtott juttatások elszámolása

Kérdés: A 189. lapban megjelent 3582. sz. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni? Milyen bizonylatok, igazolások bekérése szükséges ehhez? Amennyiben további "juttatásként" pl. városnéző buszra vásárolunk neki jegyet, esetleg vendégül is látjuk (éttermi fogyasztás), akkor az intézményünk nevére szóló számlát milyen főkönyvi számra könyvelhetjük?
Részlet a válaszából: […] ...30%-át, és így az érintett biztosítottnak minősül, a kifizetőt 27% szocho, a magánszemélyt 4% természetbeni, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 10% nyugdíjjárulék, valamint 16% szja terheli. Ha az érintett nem lesz biztosított, 27% szocho és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészét (980 Ft/nap), a magánszemély biztosítottá válik, és a kifizetőnek tíz százalék nyugdíjjárulékot és hét százalék egészségbiztosítási járulékot is le kell vonnia. Ha az adószámos magánszemély nyugdíjas, akkor a nyugdíjjárulék mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszából: […] ...járuléklevonás sem terheli, mivel az 1997.évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 24. §-a alapján a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot,valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot aszemélyijövedelemadó-törvény szerint összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...köteles fizetni. Azegyéni járulékok mértéke 9,5% (8%+1,5% magán-nyugdíjpénztári tag esetén)nyugdíjjárulék és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék.A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűlegfennálló jogviszonyokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot köteles a járulékalap után megfizetni. Amagánszemélytől – szintén a járulékalapból – 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulékot, és 2007. április 1-jétől 8,5 százaléknyugdíjjárulékot kell levonni. (2008. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...növelt összege után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot(ebből jelenleg a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, azegészségbiztosítási járulék 11 százalék) kell fizetni akkor, ha a magáncélúhasználat biztosítási jogviszony keretében történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...forintos díjazás esetében a biztosítási jogviszonynem jön létre. Biztosítási jogviszony hiányában társadalombiztosítási, nyugdíj-és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik.A járulékfizetési kötelezettség alakulása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.
1
2