Polgármester részére fizetett költségtérítés

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...adót megfizetni. Ha az érintett biztosítottá válik, akkor le kell vonni tőle a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és amennyiben nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíja" mellett, az érintett saját jogú nyugdíjasnak minősül, ezért nem kell tőle vonni a bérjövedelemből 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és 1,5% munkaerőpiaci járulékot. A nyugdíj szünetelésének ideje alatt azonban a 3%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Polgármester munkába járása

Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...tehát munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóköteles (a magánszemélytől 15% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és 1,5% munkaerőpiaci járulékot kell levonni, a kifizetőnek 27% szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Jubileumi jutalom kifizetésének esedékessége

Kérdés: Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 78. §-a rendelkezik a jubileumi jutalomról, amely főszabálykéntakkor jár, ha a közalkalmazott huszonöt, harminc-, illetve negyvenéviközalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben a jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Egyéni vállalkozó önkormányzati képviselő tiszteletdíja után fizetendő járulékok

Kérdés: Önkormányzati képviselő tiszteletdíjából (130 000 Ft) kell-e vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, azonban egyéni vállalkozó? A Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése alapján úgy gondolom, hogy mind a természetbeli, mind a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni kell a tiszteletdíjból, mivel az egyéni vállalkozó saját magával nem áll munkaviszonyban. Jól értelmezem-e?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni atársadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és azegészségbiztosítási járulékot. E főszabály alól kivételeket maga a törvényállapít meg. Egyidejěleg az önkormányzati képviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot köteles a járulékalap után megfizetni. Amagánszemélytől – szintén a járulékalapból – 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulékot, és 2007. április 1-jétől 8,5 százaléknyugdíjjárulékot kell levonni. (2008. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, azegészségbiztosítási járulék 11 százalék. A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozórészére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...A biztosítottat terheli a 8,5(magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 0,5) százalék mértékű nyugdíjjárulék és a4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége (atagdíj 8 százalék mértékű). Itt kell megemlíteni, hogy a Tbj. 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (3)-(4) bekezdése értelmében, ha azadóalany adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül, azarányosítás szabályait kell alkalmazni, amelynek során az Áfa-tv. 3. számúmelléklete szerinti képletben termékértékesítésekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.