12 talált cikk az adózás , engedély , rendelkezés , egyenes adózás kifejezésre

Kérdés:

Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?

Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozó, áfa fizetésére kötelezett belföldi adóalany. Egy iskola megrendelt egy ingatlan létrehozására irányuló építésihatóságiengedély-köteles építési-szerelési munkát társaságunktól. A megrendelő fordított adós nyilatkozatában kijelenti, hogy alanyi adómentesként veszi igénybe a szolgáltatást, a szerződése egyenes áfásként került aláírásra. Társaságunk a fenti munka teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe, aki szintén áfafizetésre kötelezett belföldi adóalany. Az alvállalkozó a fentiek szerint elvégzett építési-szerelési munkáról egyenes vagy fordított adózás szerinti számlát köteles társaságunk felé kiállítani? A mellékelt konkrét alvállalkozói szerződés milyen adózás alá tartozik?

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló társaság egy már meglévő építményében belső átalakításra, fejlesztésre kerül sor. Az ingatlan átalakítása során természetszerűleg történnek építési munkák, azonban az átalakítás építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött. Az átalakítás magában foglalja egy olyan tűzvédelmi rendszer (beépített tűzjelző és oltórendszerek) kialakítását is, amely az építménybe beépítésre kerül. Az átalakítási munkálatokat egyetlen fővállalkozó végzi a társaság részére. A tűzvédelmi rendszer kiépítése és hatóság általi engedélyeztetése is a fővállalkozó által vállalt kötelezettségek közé tartozik, azonban az mind az arra jutó ellenérték vonatkozásában, mind a munkálatok terjedelmében csupán kisebb részét teszi ki a kötelezettségvállalásnak. A felek alapvetően nem a tűzvédelmi rendszer kiépítése miatt léptek üzleti kapcsolatba, az csupán az ingatlan belső átalakításának kötelező következménye, mivel az adott ingatlanban a tűzvédelmi rendszer kiépítése, engedélyeztetése jogszabályban előírt kötelezettség. Mind a társaság, mind a fővállalkozó Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, melynek nincs olyan jogállása, amely miatt tőle az adó ne lenne követelhető. A tűzvédelmi hatóság engedélyét olyan engedélynek kell-e tekinteni, amely építési tartalmú, így a beépített tűzvédelmi rendszer létesítésére és használatbavételére vonatkozó engedélyezési eljárás befolyással bír-e a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás áfakezelésére, azaz fordított adózás alkalmazandó-e a teljes ügyletre?

Kérdés: Intézményünk az üzemi konyhai tevékenység kivételével szinte kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat. Közhatalmi tevékenységünk végzésének segítésére, adminisztrációs feladatok ellátására diákmunkaerő-kölcsönzési szolgáltatást veszünk igénybe. Álláspontunk szerint az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele, hogy a munkaerő-szolgáltatást igénybe vevő a szolgáltatást termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz vegye igénybe. Mivel a közhatalmi tevékenység – melyhez igénybe vesszük a munkaerő-kölcsönzést – se termékértékesítésnek, se szolgáltatásnyújtásnak nem minősül, ezért a munkaerő-kölcsönző számláit áfatartalommal fogadtuk és fogadjuk be (intézményünk szállító felé tett nyilatkozata alapján). Kérdésként merült fel, hogy helyes-e a fentiekben vázolt gyakorlat, s amennyiben nem, akkor a számla kibocsátójának módosítania kell-e az intézményünk által eddig befogadott számlákat, továbbá az intézményünk által benyújtott áfabevallásokat önrevíziózni kell-e?

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílás­zárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától füg­gően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?

Kérdés: Egy építőipari cég 2011-ben szerződést kötött önkormányzatunkkal kerékpárút építésére. A szerződéskötéskor a polgármesteri hivatal adószámát adtuk meg, tekintve hogy ekkor az önkormányzatnak saját adószáma nem volt. A polgármesteri hivatal adószámában a 2-es áfakód szerepel, azaz a polgármesteri hivatal az általános szabályok szerint adózik. A kerékpárút építése kapcsán az első részteljesítés még 2011-ben teljesült, amelyre a fordított adózást alkalmazva állította ki az építőipari cég a részszámlát (a munka hatóságiengedély-köteles), és ezt az önkormányzat decemberben kézhez vette. Az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet újraszabályozta az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok költségvetését és gazdálkodását, amelynek következtében önkormányzatunk saját adószámot kért. Az adószámkéréssel egy időben önkormányzatunk alanyi adómentességet választott (áfakódja 1-es). Kérdés, hogy a beruházás további részét milyen módon kell leszámláznia az építőipari cégnek, alkalmazható-e a további részteljesítésekre is a fordított adózás vagy sem?

Kérdés: Társaságunk kertészeti és erdészeti szolgáltatásokra szakosodott. A "Z" önkormányzat által a városi hulladéklerakó rekultivációjára kiírt pályázatot megbízónk nyerte. A munka elvégzésében cégünk a rekultivációs munkák utolsó fázisában a terep füvesítését, illetve a terület első kaszálását fogja elvégezni. Megbízónk társaságunkkal, mint alvállalkozóval, az elvégzendő füvesítési/kaszálási munkákra csak az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózás kikötésével kíván szerződést kötni. Véleménye szerint, mivel az általa a "Z" önkormányzattal generálkivitelezőként vállalt munka építésiengedély-köteles, és az engedély tartalmazza a füvesítési munkálatokat, valamint az ő és az önkormányzat közötti ügyletre a fordított adózást kell alkalmazni, ezért velünk is e módon kell a szerződést megkötnie. Helyesen járunk-e el, ha az általunk végzett füvesítési munkára a megbízónkkal (generálkivitelező) kötött szerződésben a fordított adózás alkalmazásáról állapodunk meg?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy vállalkozással, a szerződés tárgya vízbáziskutatás, biztonságba helyezés és védelem. A szerződés keretében a vállalkozó felméri a lakosság vízfogyasztását, a területen lévő ipari üzemeket, a lakossági és az ipari szennyezés mértékét. A felmérés alapján a vállalkozás kijelöli a védőterületet, amely a megfelelő vízminőségű vízbázis szempontjából kulcsfontosságú, gondoskodik a védőterület megfelelő védelméről, illetve több helyen monitoringkutakat állít fel, a vízbázis folyamatos ellenőrizhetősége érdekében. Tekintve, hogy a monitoringkutak felállítása vízhatósági engedélyhez kötött, kérdés, hogy alkalmazni kell-e az adott esetben a fordított adózást, figyelemmel arra, hogy a beruházás egy része építési hatósági engedélyhez kötött? (Az APEH 2008. 10. 22. tájékoztatója alapján a vízjogi hatóság által kiadott engedély is építési hatósági engedélynek minősül a fordított adózás szempontjából.)