5 talált cikk a szerződés , támogatások , jogcím , ellenérték , előleg kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?

Kérdés: Az alább ismertetett ügyletből az egyik gazdasági esemény jogcímének meghatározásában kérem segítségüket.
Szereplők:
- (Sport)egyesület, alanya az áfának, az ingatlan bérbeadását és értékesítését az adómentesség helyett adókötelessé tette.
- Önkormányzat, alanya az áfának, az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette.
Együttműködési megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonát, azon belül is a törzsvagyon részét képező telken az egyesület részére földhasználati jogot alapítottak, erre a telekre az egyesület mint ráépítő sportcsarnokot épít, amelynek tulajdonjogáról a használatbavételt követő 30 napon belül lemond az önkormányzat javára (Tao-tv. 22/C. § alapján). A sportcsarnok megépítésének forrásösszetétele: X millió forint az egyesület által "gyűjtött" taotámogatások; Y millió forint az önkormányzat részére kormányhatározat alapján nyújtott támogatás. A kormányhatározat alapján készült támogatói okirat szerint: "A Belügyminisztérium mint támogató, az önkormányzat mint kedvezményezett részére ... aki a támogatás összegét kizárólag a sportcsarnok-beruházás megvalósítása érdekében használhatja fel..." A fentebb már említett együttműködési megállapodás rögzíti: Az építtető az egyesület, ő köt szerződést a kivitelezővel, a beérkező számlákat a fordított áfa szabályai szerint rendezi, továbbá az önkormányzat a számlájára megérkezett kormányzati támogatást a projekt fizetési ütemezésének megfelelően utalja át az egyesület mint ráépítő részére. A sportcsarnokot az egyesület X+Y = Z nettó értéken aktiválja saját könyveiben. Rögzíti továbbá a megállapodás, hogy a sportcsarnok önkormányzati tulajdonba adásánál az egyesület "ellenértékként feltétel nélkül elfogadja az egyesület részére átadott Y millió forintot plusz az egyesületi taotámogatás X millió forint összegét". Az ügylet ugyan sok gazdasági eseményből áll, eléggé bonyolult (áfa stb.), de azok nagy részét a két fél tisztázta. Viszont egy kérdés tisztázatlan: Mi legyen a jogcíme az önkormányzat részére nyújtott kormányzati támogatás egyesület felé történő átadásának? Helyes megoldás-e, ha az önkormányzat kölcsönként adja azt át, majd az ingatlan önkormányzatnak történő kiszámlázásakor (X+Y = Z nettó + áfa) a vételárba beszámítják? Megoldásként felmerült még az, hogy az előleg (ilyenkor az átutalt összegekről az egyesületnek a banki jóváírás napján áfás számlát kell kiállítani, majd a tulajdonba adáskor készült végszámlából az előlegeket levonni) vagy támogatás? Az önkormányzat a kormányzati támogatás teljes összegét támogatás jogcímen adja át az egyesületnek. Ebben az esetben az egyesület által a tulajdonba adáskor kiállított számlában az önkormányzat által adott pénzt hogyan lehet figyelembe venni? (Esetleg az egyesület adományként adja az önkormányzatnak a sportcsarnokot?)

Kérdés: Intézményünkben (központi költségvetési szerv) az EU társfinanszírozott operatív programok (TIOP és ÉMOP) befejezési határideje meghosszabbításra került 2015. 12. 31-ig. A projektekben a kivitelezői számlák szállítói kifizetésűek voltak, a módosítást követően pedig utófinanszírozottak lettek. A 2015. 10. 31-ét követő kiviteli számlákra, fordított áfára a támogatási szerződés szerinti támogatás 100%-ban megelőlegezésre került november elején. Az intézmény a megelőlegezett támogatást az Áht. 20. §-a szerint vissza nem térítendő támogatásként számolta el B16, B25 rovatokra. A közreműködő szervezet a 2015. 12. 31-ig benyújtott, de a fordulónapig még el nem fogadott összegről egyenlegközlőt küldött, amiben kéri az érintett összeg támogatási előlegből eredő, kötelezettségként való visszaigazolását. Megítélésünk szerint az egyenlegközlőt az intézmény nem igazolhatja vissza, hiszen a könyveiben 2015. 12. 31-én ilyen jogcímen kötelezettség nem szerepel. Helyesen járt-e el az intézmény a támogatás elszámolásakor, illetve ezzel összefüggésben jogszerűen tagadja-e meg a KSZ által kiküldött egyenlegközlő aláírását?

Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?