7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Konferencia részvételi díja
Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?
2. cikk / 7 Kedvezményes strandbelépő juttatása
Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
3. cikk / 7 Hivatali, üzleti utazás, illetve konferencián való részvétel elszámolása
Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint "üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével..." . Ha tehát egy az intézethez érkező kutató, vagy az intézet képviseletében külföldre utazó kutató, aki tőlünk ezért adóköteles jövedelmet kap (az Art. szerint ez szükséges ahhoz, hogy kifizetők legyünk), akkor az utazása üzleti útnak minősül. Mindehhez nem kell, hogy az illető velünk munkaviszonyban legyen, munkaviszony csak a kiküldetéshez szükséges. A kifizetéseknek persze valamilyen jogviszonyon kell alapulni, de ez lehet pl. megbízási szerződés vagy OTKA-szerződés is. Jellemző módon az intézethez érkező külföldi kutatók eleget tesznek ezen feltételeknek, hiszen jövedelem megszerzése érdekében érkeznek, tevékenységük a kutatóintézet tevékenységével szorosan összefügg. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákra stb. utazó magyarokra is, amennyiben tőlünk adóköteles jövedelmet (pl. napidíjat) kapnak. Rájuk tehát vonatkozik az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének q) és r) pontja – és hasonlóan a g) is –, mely szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértékét, vagyis az adómentesen juttatható. Ugyanezen okból nem kell a szállás díját természetbeni juttatásnak – ezen belül is reprezentációnak – minősíteni az általunk rendezett konferenciák előadói tekintetében. A reprezentációt ugyanis az Szja-tv. 69. § (1) bekezdése úgy határozza meg, hogy a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, ... rendezvény, esemény keretében ... nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A hozzánk érkező kutatók azonban nem vendégként vannak itt, hanem munkát végeznek, ezért rájuk az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatjuk. A konferencián részt vevő kísérőknek pl. családtagoknak kifizetett utazás, szállás díja azonban már reprezentációnak számít. Ezt az értelmezést támasztja alá az APEH által kiadott 2003/128. Adózási kérdésben leírt állásfoglalás is. Kérdéseim e két témakört illetően a következők: Csak abban az esetben értelmezhető, illetve fizethető ki a hozzánk külföldről érkező kutató úti-, illetve szállásköltsége külföldi kiküldetésnek, amennyiben párhuzamosan adóköteles jövedelmet juttatunk számára? Amennyiben nem juttatunk adóköteles jövedelmet a hozzánk érkező kutatómunkát végző számára, a részére kifizetett úti- és szállásköltség milyen kategóriába tartozik? Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi eljárást alkalmazzuk? A konferenciára meghívott külföldi kutatókat (akik azáltal, hogy az intézethez jönnek konferenciára, kutatómunkát végeznek) magyar szálláshelyeken helyezünk el, amelyet külföldi kiküldetés címén számolunk el.
4. cikk / 7 Üdülési csekkek adózása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
5. cikk / 7 Hivatali utazáshoz kapcsolódó adózási szabályok
Kérdés: Intézményünk vezetése a középiskolák minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, alkalmazása során magyarországi és külföldi társintézményekkel tart kapcsolatot, rendez konferenciákat, szervez előadásokat. Az egyik külföldi társintézménytől tapasztalatcsere céljából meghívást kapott a fenti témában aktívan munkálatokat végző csoport. Az utazással kapcsolatos költségek adómentesen adhatók, vagy adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek?
6. cikk / 7 Kórházi dolgozók üdültetése
Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?
7. cikk / 7 Munkahelyi telefonon történő magánbeszélgetés
Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?