Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték. A vételárnak nem része a külön felszámított szállítási költség, így az nem része a vásárolt tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Tankerületi Központ tevékenysége

Kérdés: Tankerületünk 2017. január 1-jével átvette az iskolák működtetését az önkormányzatoktól. A működtetésre átvett iskolák vagyonkezelési szerződésében rögzítésre került, hogy a gyermek-étkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon az átvevő (tankerületi központ) részére nem került átadásra, azokat az önkormányzat a Gyvt. 21/A. és 21/C. §-aiban előírt kötelező feladatellátásának biztosítása céljából önállóan hasznosítja. A vagyonkezelési szerződés szerint a gyermekétkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez kapcsolódóan a tálalókonyha vonatkozásában az ingatlanrészek használatának módját és az üzemeltetési költségmegosztást a felek különmegállapodásban rögzítik. A költségek továbbszámlázásával kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy közvetített szolgáltatásról vagy használathoz kapcsolódó járulékos költségekről van szó?
– Az iskolák épülete önkormányzati tulajdonban maradt.
– A földhivatali bejegyzések szerint 1/1 arányban a tankerületi központ a vagyonkezelő.
– A tankerületi központ a bérbeadási tevékenységet a főszabály szerint áfamentesen végzi.
– Az átszámlázandó közüzemi díjak, hulladékszállítás, őrzés-védelem, vagyonbiztosítás, tűzvédelem vonatkozásában a szolgáltatóval szerződő fél a tankerületi központ, a számlák a központ nevére jönnek.
Amennyiben áfásan kell továbbszámlázni, a továbbszámlázott tételek áfáját levonásba helyezhetjük-e?
Részlet a válaszából: […] ...meg. E szerint a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...az iskolai, óvodai konyhának, amely feltehetőleg egy másik adóalany intézmény, akkor a számviteli és áfaelszámolás attól függ, hogy ellenértékért vagy térítésmentesen adják át.A térítés nélküli tojás átadásának könyvelése (állati termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.