Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] ...is – figyelembe kellvenni a nevezőben.Az általános arányosításba be kell vonni az adóköteles és atárgyi adómentes tevékenységek ellenértékét, az államháztartási támogatásteljes összegét, valamint – többek között – az államháztartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Intézményfinanszírozás adókötelezettsége

Kérdés: Önálló jogi személyiségű, önkormányzati felügyelet alatt működő költségvetési intézmény vagyunk, tevékenységünk gyermekek, időskorú és kívülálló felnőttek szervezett, illetve egyéni étkeztetése, melyhez saját bevételeinket az étkezők befizetése, térítése adja, és ezt egészíti ki az önkormányzat működési támogatása (intézményfinanszírozás). Az önkormányzat a normatív kedvezményeken felül egyedi elbírálás alapján, további kedvezményeket is ad a gyermekeknek és az időseknek, ezeket az érintett társintézmények tartják nyilván, havi adatszolgáltatási kötelezettség mellett. Helyesen járunk-e el, ha ezen kiemelten közölt egyedi támogatás összegét áfabefizetési kötelezettséggel kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...is fizetendő adóként számításba veszik az adóelszámolás során, mivel ez ilyen formában az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése szerint ellenértéknek minősül. Ennek a résznek az áfáját sem az étkezőkre, sem a támogatókra nem lehet áthárítani. (Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Támogatások adózási kérdései

Kérdés: Központi költségvetési intézményként működő kutatási központ munkatársai EU-s támogatást nyertek. A támogatási összeg megérkezésekor keletkezik-e az intézménynek adófizetési kötelezettsége? Tekinthető-e a kapott támogatás olyan finanszírozásnak, amely nem minősül ellenértéknek, és nem képez adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. értelmében az adó alapját a teljesítés ellenértéke képezi. Ebbe az ellenértékbe beletartozik minden, amit a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap vagy kapnia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Támogatás feltüntetése a bevallásban

Kérdés: Intézményünk költségvetési támogatásban részesült. A támogatás összegét a 0365/650/651. számú havi bevallás 01/07. tárgyi adómentes értékesítés sorában rögzítjük (kiemelten a 19. sorban is). A kapott támogatás adóköteles és tárgyi mentes tevékenységet egyaránt finanszíroz, így az áfa arányosításánál a számlálóban az adóköteles tevékenységet finanszírozó hányadával, míg a nevezőben a támogatás teljes összegével számolunk. Mely sorban kell szerepeltetnünk az áfabevallásunkban az adóköteles részt?
Részlet a válaszából: […] ...az említett rendezőelvek szerint. A bevallási nyomtatvány azonban kizárólag az áfa hatálya alá tartozó, azaz valamely szolgáltatás ellenértékének minősülő pénzösszeg (így támogatás) adóalapjának és adókötelezettségének bevallására szolgál. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] ...az alanyi mentességre jogosító összeghatár 2 millió forint. Az adóalany által elszámolt, előző évi, illetve tárgyévi tényleges ellenértéknek kell a szóban forgó értékhatár alatt maradnia.E fogalom alatt nem a pénzügyileg realizált bevételt kell érteni, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Múzeumi tevékenység áfája

Kérdés: A 2003. évi éves költségvetési törvényben fejezeten belül, de központi kezelésű felújítási előirányzatok között szerepel a "Múzeum épületének felújítása" címén jóváhagyott támogatás. Az eddigi gyakorlat szerint a múzeum évközi előirányzat-módosítás címén kapja meg és használja fel a felújítási keretet. 2003. januártól a múzeumi tevékenységet 12 százalékos áfa terheli. Értelmezésünk szerint be kell fizetnünk az adóköteles tevékenység végzése (ingatlan bérbeadása) címén beszedett bevétel áfáját, és visszaigényelhetjük a működési kiadások előzetesen felszámított áfáját, köztük a felújítási kiadások előzetesen felszámított áfáját is. Jól értelmezi-e a múzeum az Áfa-tv.-t?
Részlet a válaszából: […] ...II/86. pontja szerint valóban kikerült a tárgyi mentes körből, és 12 százalékkal adózik. Akkor adóköteles a tevékenység, ha ellenérték fejében értékesül, vagyis vagy ellenértéknek minősülő – így áfafizetést keletkeztető – támogatásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Dolgozói étkeztetés áfája

Kérdés: Dolgozóink nyersanyagtérítést fizetnek az étkezésért, a különbözetet a költségvetési támogatásból fedezzük. Kell-e a támogatás összege után áfát fizetnünk? Mekkora összeget lehet az arányosításnál adóköteles bevételként figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. szabályai szerint nem az a mérvadó, hogy hogyan képezzük a fizetendő ellenértéket, hanem dolgozói térítésnél az a döntő, hogy a fizetett térítés a forgalmi értékhez képest (amennyiért külső feleket étkeztetünk vagy étkeztetnénk) nem aránytalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
2