37 cikk rendezése:
21. cikk / 37 Áfa levonása
Kérdés: Önkormányzatként helyi televíziót üzemeltető kht.-t alapítottunk 2005-ben. Önkormányzati támogatásból finanszíroztuk a működését. A kht. reklámszolgáltatást is nyújtott, amelyből jövedelme származott. Kizárólagosan a reklámtevékenységgel kapcsolatos beszerzések, költségek áfája levonható-e, ha az ebből származó bevétel magasabb, mint a felszámított áfa?
22. cikk / 37 Ingyenes termékátadás
Kérdés: Önkormányzatunk különböző berendezési tárgyakat vásárolt, amelyeket egy magániskola tulajdonába kíván adni ingyenesen. Az önkormányzat az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján adóalanynak minősül. Kérdés, hogy a beruházás során felmerült áfát levonásba helyezhetjük-e?
23. cikk / 37 Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék beszerzése
Kérdés: Önkormányzatunk légkondicionáló berendezést rendelt meg egy osztrák cégtől. A berendezést az osztrák eladó fogja felszerelni, és úgy tájékoztatott bennünket, hogy az áfát nem neki, hanem nekünk kell megfizetnünk a vásárlásunk után. Kérdés, hogyan kell ebben az ügyben eljárnunk?
24. cikk / 37 Önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok
Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?
25. cikk / 37 Telefon áfájának visszaigénylése
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.
26. cikk / 37 Adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások áfája
Kérdés: Intézményünk egy iskola, amely konyhával is rendelkezik. Azért, hogy a konyhához kapcsolódó közüzemi számlákat az arányosításba ne kelljen bevonni, a konyha gáz- és villanyóráját különválasztottuk az iskoláétól. A gázóránál főmérő helyett csak almérőt rendszeresítettünk, ezért a gázszámlán a konyha gázfogyasztása nem jelenik meg külön. Megbontható-e a kapott számla, ha az almérőt a gázművek dolgozója havi rendszerességgel leolvassa és az aláírásával hitelesíti?
27. cikk / 37 Alanyi adómentes számlázás
Kérdés: Az Áfa-tv. 49. § (6) bekezdése szerint a 4 milliós értékhatárba a tárgyi eszköz értékesítését nem kell beszámítani. Ettől függetlenül az erről szóló számlát lehet-e az alanyi mentes előírásnak megfelelő módon – az Áfa-tv. 13. § 16. q) pontja előírása szerint – az alanyi adómentességre hivatkozva kiállítani?
28. cikk / 37 Étkezés áfája
Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?
29. cikk / 37 Önkormányzat áfafizetési kötelezettsége
Kérdés: Egy önkormányzat értékesített egy szántót, majd egy gazdasági épületet. Ennek kapcsán merült fel, hogy kell-e utána áfát fizetnie (mivel az értékesítés csak egyszeri), illetve az önkormányzat lehet-e alanyi adómentes. Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak?
30. cikk / 37 Nevezési díj áfája
Kérdés: Hogyan kell kezelni a nevezési díjat az áfában?