Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...kapott összegeket,i)az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket,j)az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...kapott összegeket,i) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket,j) az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpén-zes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Jogalap nélküli gazdagodás

Kérdés: Önkormányzatunk és egy mélygarázs építésére vállalkozó cég között megállapodás jött létre 2006-ban. Ennek semmisségét később a bíróság jogerősen megállapította. (Az ügy szempontjából lényegtelen a per pontos tárgya.) Erre való tekintettel meg kívántunk állapodni a semmis szerződésben foglaltaknak megfelelően megépített létesítmény tulajdonjogának megszerzése miatt az önkormányzat vagyonában beállt jogalap nélküli gazdagodás ellentételezésében, mely a mélygarázst építő cég javára állt be. Vita tárgyává vált ugyanakkor, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint a cég által megfizetendő összeg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában ellenértéknek minősül-e vagy sem, és ezáltal általánosforgalmiadó-köteles ügylet valósul-e meg az ingatlan átadásakor. Kérem segítségüket az ügy tisztázásában!
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 259. § 6. pontja szerint ellenértéknek minősülbármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismertvagyoni értéket is, ide nem értve a kártérítést. Az adott esetben a Ptk.jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.