Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...átvállalásával.A képzés költségeként elsősorban az oktatási szolgáltatásnak a képzőintézmény által kiállított számla szerinti ellenértékét (az adott oktatási időszakra fizetendő tandíjat, költségtérítést, vizsgadíjakat), az oktatáshoz szükséges tankönyvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Utazási költség megtérítése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Intézményünk tanulmányi szerződést kötött egy dolgozójával. A képzés iskolai rendszerű (főiskola), a dolgozó hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel. A dolgozónak tandíjat nem kell fizetnie, mivel GYES-en lévő kismama, viszont intézményünk vállalta a képzőhelyre történő utazási költség megtérítését. Ez havonta kb. kétszer két napot jelent. Mely jogcímen számolható el jogszerűen az utazási költségtérítés adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...az utazási jegyről a munkáltató nevére kiállított számla ellenében téríti meg, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét nem kell jövedelemként figyelembe venni. Az után sem a magánszemélynek, sem a munkáltatónak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...– bármely jogosult munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi,c) a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének.A 7.17. pont rögzíti, hogy az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Szakmai továbbképzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Egyik alkalmazottunknak a munkájához szükséges (nem iskolai rendszerű) szakmai továbbképzésen kell részt vennie. Kérdésünk, hogy az intézmény milyen költségeket téríthet meg adómentesen a képzéssel összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] ...a szakmai továbbképzést a munkáltató rendelte el. Ebben az esetben képzési költség címén az oktatási szolgáltatás és a taneszközök ellenértéke adómentesen megtéríthető az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján. A képzéssel összefüggésben azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.