Sportcélú helyiséghasználat számlázása

Kérdés: Intézményünk bérleti díj tekintetében áfakötelezettséget választott. A veszélyhelyzetben hozott jogszabályok alapján – álláspontunk szerint – nem számlázhatjuk a sportcélra történő helyiséghasználatot. A versenysportolók azonban, edzés céljából igénybe veszik a helyiségeinket. Ebben a tekintetben mint igyenesen nyújtott szolgáltatás után terheli-e áfafizetési kötelezettség az intézményt?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy az alkalmazottak magánszükségletének kielégítésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Közvetlen vámjogi képviselő által megfizetett közterhek bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk közvetlen vámjogi képviseletet lát el magyarországi megbízói részére. A?megbízók nevében és érdekében eljárva a NAV-EBÜK rendszeren keresztül megfizetjük a hatóság által kivetett közterhet és áfát a vámhatározat alapján. A vámhatározatot az importőr is megkapja, így annak alapján átutalja társaságunk részére a határozatban szereplő összegeket. Ennek könyvelése társaságunknál a vámhatóság felé előírt kötelezettségként és ezzel párhuzamosan a megbízónkkal szemben fennálló követelésként jelenik meg. Az egyik magyarországi megbízónk azzal az igénnyel kereste meg társaságunkat, hogy a vámhatározat helyett számlába állítva kéri a határozatban szereplő közteher és áfa összegét. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy ügyfelünk jogosan kéri-e a számlába állítást?
Részlet a válaszából: […] ...közölt közteher és áfa összegét a megbízója nevében és érdekében fizeti meg, majd ezt követően – nem mint a vámjogi képviselet ellenértékét?- beszedi a megbízójától, és a megbízójával szembeni követelésként tartja nyilván, kezeli. Mindezek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Temetés költségeinek továbbszámlázása

Kérdés: A Szoctv. 48. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti.
Helyes-e az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza az eltemettetés költségeit az utolsó lakóhely szerinti önkormányzatnak, és a temetkezési vállalat által kiállított számla áfaösszegét pedig visszaigényli az adóhatóságtól?
Részlet a válaszából: […] ...azonosítható tehát a halálozás helye szerinti önkormányzat által teljesített olyan ügylet/szolgáltatásnyújtás, amelyre tekintettel – ellenértékként – történne a költségek megfizetése az utolsó lakóhely szerinti önkormányzat által. Mindezekből az is következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási érték.2. Ha a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják, ésannak ellenértékét a vagyonkezelő az általa végzett kötelezőn felüliberuházással egyenlíti ki, akkor az áfa alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Perköltség áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatok perköltségviselésével összefüggő általánosforgalmiadó-teher és számlakibocsátási kötelezettség megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...viselésére a pervesztes felet kell kötelezni.A fentiekben ismertetett perköltség nem az Áfa-tv. hatályaalá tartozó szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így arról Áfa-tv. szerintibizonylat nem állítható ki. Ebből következően a pervesztes fél részére (adottesetben pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Térítésmentes átadás

Kérdés: Kutatóintézetünk tenyésznyulakat szeretne térítésmentesen átadni, költségvetésen kívüli gazdálkodó szervezetnek. Kell-e számlát kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli átadásról a 2008. január 1-jétől hatályosáfaszabályokat a 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. §-a szabályozza.Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés valósulmeg, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Nyílt végű lízing áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 48. § (4) bekezdés bb) pontjábanszabályozott adó-visszaigénylési jog akkor nyílik meg, ha az adóalany a tárgyieszköz ellenértékét az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáigmegfizette. A "tárgyi eszköz ellenértékét megfizette"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés tisztázásakor mindenekelőtt azt szükséges áttekinteni, hogyaz Áfa-tv. 22. § (1) bekezdése alapján adóalapot képező ellenértéknekminősíthető-e az állam, illetve önkormányzat által nyújtott támogatás. Ennekeldöntése ugyanis a vázolt probléma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Nemzetközi közlekedés

Kérdés: Az adóalany személyszállítási szolgáltatást teljesít. Autóbusszal külföldi csoportot szállít, az utasok 8 napig tartózkodónak Magyarországon. 7 napon át csak belföldi utakra kerül sor, egy napon Budapest-Bécs és vissza utat teljesítenek. 1. Helyes-e az a vélemény, hogy az Áfa-tv. 12. § a) pontja hatálya alá csak a Budapest-Bécs és visszaút tartozik? 2. Az említett adóalany a km-díj mellett a gépkocsivezetői napidíjat külön tételben számlázza. Helyes-e az a vélemény, hogy áfa szempontjából a megtett utak arányában lesz ez az összeg adóköteles, illetve levonási joggal adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...a gépkocsivezető díja is az adóalap részét képezi.Természetesen nem kifogásolható, ha az adóalany a személyszállításiszolgáltatás ellenértékének alkotóelemeit – így a gépkocsivezető napidíját -tájékoztató adatként külön is feltünteti a számlán. Ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Hogyan történik a költségvetési intézetnél saját rezsis beruházás, felújítás áfaelszámolása, ha arányosításba tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzett termékek és az igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított adója nem vonható le, ha a beruházást kizárólag ellenértéknek nem minősülő államháztartási támogatásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.
1
2