4 talált cikk a kiadások , személyi juttatások , rovatrend , dologi kiadások , kötelezettségvállalás , ellenérték kifejezésre

Kérdés: Intézményünk készletbeszerzése során felszámított egyéb díjak, jellemzően a szállítási díj, a környezetvédelmi termékdíj és a hulladékkezelési díj esetében merült fel az a kérdésünk, hogy ezek a díjak a termék értékét növelve, az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése/K312. Üzemeltetési anyagok/K313. Árubeszerzés készletbeszerzéshez kapcsolódó rovatokon, vagy a K355. Egyéb dologi kiadások/K337. Egyéb szolgáltatások rovat nyilvántartási számláin számolandók el? Csomagolószer vásárlása esetén a partner feltünteti a számlán, hogy az értékesített termék bruttó árából mennyi az általa megfizetett környezetvédelmi termékdíj összege. Amennyiben többféle termékről szól a számla, sok esetben soronként is feltüntetik a termékdíjat. A szállítási költség és a hulladékkezelési díj általában egy tételben kerül meghatározásra a számlán.

Kérdés: Az önkormányzat szociális tűzifapályázat keretében beszerzett tűzifa-szállítási költségének elszámolása a számvitelben hogyan történik?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: Reprezentáció esetén a nettó értéket a személyi jellegű kiadások, a hozzá kapcsolódó áfa értékét a dologi kiadások között kell nyilvántartanunk. Szja-oldalról viszont a bruttó összeg után kell adót fizetnünk, a Kincstár felé a KIR-ben a bruttó összeg kerül jelentésre. Ezáltal az intézményi bérfeladás eltér a könyveléstől az áfa összegében. A fenti jogszabályok nincsenek összhangban, ezért sérül az átláthatóság. A tételeket nehéz egyeztetni. Szükséges esetleg valamilyen analitika vezetése a különbözethez kapcsolódóan?