Vízi turizmus infrastrukturális fejlesztése

Kérdés: 1. Önkormányzatunk TOP PLUSZ pályázatot nyert el. A projekt keretében turisztikai fejlesztés valósul meg, mely magában foglalja a vízi turizmus infrastrukturális fejlesztését (kishajók fogadására alkalmas kikötő létesítése, napkollektoros rendszer telepítése) és közúti infrastruktúra fejlesztését (kiszolgáló út és járdafelújítás, parkolók kialakítása). A fejlesztés egyszerre szolgálja a helyi turizmus élénkítését, továbbá a helyi, valamint a környékbeli lakosság szabadidős és sporttevékenységekre vonatkozó lehetőségeinek bővítését. A pályázati anyagban felsorolásra kerültek azok az ingatlanok, melyeken a beruházás megvalósul, melyhez kapcsolódik a megvalósítani kívánt úszóműves kikötőhely, mely az engedélyeztetést követően lajtsromszámmal kerül azonosításra.
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is bérbeadásnak, bérbevételnek minősül, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkáltatók által munkavállalók számára igénybe vett szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...így a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Sportolással kapcsolatos szolgáltatás és bérbeadás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
- Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
- A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
- Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?
Részlet a válaszából: […] ..."bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Sporttal kapcsolatos szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló nonprofit társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. A szervezet közhasznú tevékenységei között (melyeket közszolgáltatói minőségében teljesít) szerepel a sport- és szabadidős képzés (főtevékenység), sportegyesületi és testedzési szolgáltatás is. Miként kell kezelni áfa szempontjából, ha a társaság a kezelésében lévő uszodát iskolai úszásoktatásra, egyesületi versenyúszásra, vízilabdacsapat felkészülésére adja bérbe? Amennyiben a társaság ellenérték fejében lehetővé teszi, hogy egy vízilabdacsapat edzést tartson az uszodában, akkor ezen szolgáltatás az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak tekinthető? A lőtér, sportcsarnok vagy atlétikai pálya használatba adása esetén az Áfa-tv. mely rendelkezései alapján kell megítélni az ügyletet, valamint a jégpályára való belépés, a jégpálya használatáért fizetett ellenérték mentesülhet-e az adó alól, vagy az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján fel kell számítani az adót?
Részlet a válaszából: […] ..."bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek".Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszából: […] ...60. §-ában meghatározott időpontnak megfelelően. Azaz vagyaz ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy az ellenértékmegtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján, ezek közülabban az időpontban, amelyik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Önkormányzati vagyon hasznosítása

Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződést lehet kötni, aközművek bérbeadása tekintetében az önkormányzat nem minősül adóalanynak, teháta bérbeadás ellenértékét általános forgalmi adó nem terheli, és errevonatkozóan a fenti választási lehetőség sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Költségek továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szerv a tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyenesen bérbe adja. Az ingatlan használatáért bérleti díjat nem kér. Ennek ellenére a közüzemi költségeket, illetve az ingatlan fenntartásával járó egyéb költségeket a bérlőre áthárítja. A közüzemi költségeket külön mérőórával nem mérik. A közüzemi költségek, illetve a fenntartatási költségek továbbszámlázása során a számlára milyen adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltak alapján a költségvetési szerv azingatlanokat ellenérték fejében nem adja bérbe, csupán a használatát biztosítjaellenérték nélkül. Ilyen esetben a költségvetési szerv az épület használatávalkapcsolatban felmerült költségeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Ingatlanértékesítés adózási szabályai

Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt értékhatárt. Ez leegyszerűsítve 4 millió forintot jelent, amelybe nem kell beleszámítani a tárgyi adómentes értékesítés ellenértékét.Amennyiben az adóalanyiságot elvesztették, akkor azon ingatlanértékesítésekre, melyek esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Antennatornyok és más ingatlanok bérbeadása

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: - az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; - az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? - a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerinti adózást. Az adóalany változásbejelentési kötelezettségét az Art. szerint teljesíti.2-3. A bérleti szerződés ellenértéke nem adójogi kérdés, ez a felek közötti szabad megállapodás függvénye. Amennyiben a bérbeadó költségei – akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.