15 talált cikk a részlet , elszámolás , áfa elszámolása , számla , ellenérték kifejezésre

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket – amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik – a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.

Kérdés: Általános iskolában a tanulóknak év végén, a tanulmányi eredmény alapján adott jutalomkönyv elszámolásának mi a módja? Pontosan hogyan könyveljük? Kell-e erről az APEH-nak adatot szolgáltatni? Ha igen, milyen módon és adattartalommal? (A gyerekek többségének nincs adóazonosító jele.) Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés: Önkormányzatunk különböző ingatlanjainak védelmére őrző-védő szolgáltatást vesz igénybe egy cégtől. Mikor van a teljesítés időpontja, minek kell szerepelnie a számlán, ha a fizetés havi átalánydíj alapján történik, illetve ha a fizetés a teljesített őrzés-védelmi órák alapján elszámolással történik?

Kérdés: Kérem, segítsenek az Áfa-tv. 58. §-ának értelmezésében! Önkormányzatunk iskolabuszjáratot üzemeltet. A szolgáltatást nyújtó céggel 2006. május 1-jétől határozatlan tartamú időre szóló szerződésben állapodtunk meg. A szállítást a cég hétfőtől péntekig munkanapokon végzi. A számla kiegyenlítése a hónapot követő 20-a. Kérdésem a teljesítési időre vonatkozik. Az áfabevallásban a tényleges teljesítés hónapjában, vagy a pénzügyi teljesítés hónapjában kell szerepeltetni a fizetendő adót?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?

Kérdés: Önkormányzatunk lízingel egy tehergépkocsit (zárt végű pénzügyi lízing). Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját?