Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell a fizetendő adó utólagos csökkenését elszámolni, azaz társaságuk az áfabevallás önellenőrzése nélkül abban az adómegállapítási időszakban veheti figyelembe negatív tételként a felszámított forgalmi adót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Késedelmes számlakibocsátás szankciója

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlását ugyanezenidőtartamra felfüggesztheti, ha az adóköteles tevékenység célját szolgálóugyanazon helyiségben az első ellenőrzéstől számított egy éven belül ismételtenelmulasztja számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét. (Ha két egymást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványokra vonatkozó szabályok változásai

Kérdés: A korábban beszerzett nyomtatványaink (számlatömbök, nyugtatömbök) 2007. július 1-je után egyáltalán nem használhatók? Mit kell tennünk a még be nem telt tömbökkel? Minden egyes nyomtatványra (pl. vizitdíjnyomtatvány, belépőjegy) vonatkozik ez a tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...kell.)A szabályok megszegésével előállított, értékesítettnyomtatványok adóigazgatási azonosításra nem alkalmasak, azokat egy esetlegesellenőrzés megkifogásolja. Segítség a vásárlók részére, hogy a hatályosszabályok előírják a nyomtatvány értékesítője részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Számlahelyesbítés

Kérdés: Egy rendszeresen vásárló vevőnknek utólag árengedményt adtunk. Tekintettel arra, hogy a vevőnk nem adóalany, az eredeti teljesítési időpontban nem kért számlát, így csupán nyugtát kapott. Lehet-e a nyugtát helyesbíteni, vagy a helyesbítés csak a számlára vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...köteles kibocsátani. Amennyiben az adóalap vagy az áthárított adócsökken, akkor a helyesbítő számla kibocsátójának nem kell önellenőrzéstvégrehajtania (ha nem a helyesbítő számla kibocsátásának napján veszifigyelembe az adott tételt), míg a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Idegen nyelven kiállított számla

Kérdés: Intézményünkhöz egyre gyakrabban érkezik nem magyar nyelvű számla. Felhívásunkra a szállítók egy része küld magyar nyelvű számlát, mások erre nem hajlandóak. Tudomásom szerint a bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani. Amennyiben le kell fordíttatni a bizonylatot, azt kell-e hitelesíttetni? Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek.A törvényi rendelkezés értelmében elfogadható a nem magyar nyelven kiállított számla is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.