27 cikk rendezése:
11. cikk / 27 Kollégiumi szobák hasznosítása
Kérdés: Közoktatási intézményként üzemeltetünk középiskolai kollégiumot. Üzemeltetési engedélyünk a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján lett kiadva nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra. A kollégium kapacitáskihasználására kollégiumi szobáinkat hétvégén és tanítási szünetekben önköltségi áron kiadjuk, valamint vendégszobát tartunk fenn esetleges vendégeink részére, illetve tanáraink átmeneti elszállásolása céljából, melyet szintén önköltségi áron, kapacitáskihasználással adunk ki. Szeretnénk tudni, hogy a 2009. 07. 09-én hatályba lépett általános forgalmi adóról szóló törvénymódosítás alapján fenti szolgáltatásunk kereskedelmi szálláshelynek minősül-e, vagyis hány százalékos kulcs alá tartozik?
12. cikk / 27 Önkormányzattól bérelt iroda albérlete
Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
13. cikk / 27 Szennyvízközmű létrehozása
Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?
14. cikk / 27 Önkormányzat sorozatos jellegű telekértékesítései
Kérdés: Önkormányzatunk nem adóalanyként építési telkeket értékesít sorozatos jelleggel. - Hogyan vonatkozik rá az Áfa-tv.? - Ha be kell lépni az áfakörbe, az önkormányzat szolgáltatásból származó bevétele is adóköteles lesz-e? - A közműberuházás áfája levonható-e, és milyen arányban oszlik szét a telkekre? - A későbbi években értékesített telkeknél a közműberuházás áfája elszámolható-e?
15. cikk / 27 Alanyi adómentesség, kutak helyreállítása
Kérdés: Egy gazdasági társaság által végzett építkezések során a tulajdonunkban lévő vízműrendszerhez tartozó víznyerő kutak ivóvízbázisa szennyezetté vált. Annak érdekében, hogy azt a jövőben is hasznosítani tudjuk, víztisztító berendezéseket kellett beszereznünk. Az építkezést végzővel abban állapodott meg az önkormányzat, hogy támogatásként folyósítja a beszerzés ellenértékét. A megállapodás azt a kikötést tartalmazza, hogy az önkormányzat köteles a beszerzést végrehajtani, amelyet követően – változatlan áron – számlázni köteles a gazdasági társaságnak. Az önkormányzat nem minősül adóalanynak, az Áfa-tv. 188. § (1) bekezdésében foglaltak szerint alanyi adómentes. A beruházás 20 millió forint értékben történik. Kérdésünk: vajon adóköteles szolgáltatást végez-e az önkormányzat akkor, ha egy ilyen szolgáltatást leszámláz?
16. cikk / 27 Önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok
Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?
17. cikk / 27 Marketingszolgáltatás áfája
Kérdés: Szervezetünk feladata az idegenforgalom szervezése, növelése Magyarország egyes régióiban. Működésünk során időközönként az Unión belül is igénybe veszünk marketingszolgáltatást, hogy minél több külföldi vendéget csábítsunk a magyar látványosságok megtekintésére. A Magyarországon igénybe vett szolgáltatások esetében a teljesítési helye egyértelműen belföld. Mi a helyzet akkor, amikor a szolgáltatás tényleges teljesítési helye külföldön van?
18. cikk / 27 Részleges áfalevonási tilalom alóli mentesülés telefonszolgáltatás esetén
Kérdés: Mire vonatkozik az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésben foglalt részleges levonási tilalom? Pontosan hogyan kell kiszámolni a 30 százalékot?
19. cikk / 27 Adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások áfája
Kérdés: Intézményünk egy iskola, amely konyhával is rendelkezik. Azért, hogy a konyhához kapcsolódó közüzemi számlákat az arányosításba ne kelljen bevonni, a konyha gáz- és villanyóráját különválasztottuk az iskoláétól. A gázóránál főmérő helyett csak almérőt rendszeresítettünk, ezért a gázszámlán a konyha gázfogyasztása nem jelenik meg külön. Megbontható-e a kapott számla, ha az almérőt a gázművek dolgozója havi rendszerességgel leolvassa és az aláírásával hitelesíti?
20. cikk / 27 Támogatási szerződés áfája
Kérdés: Kutatóintézetként egyedi támogatási szerződéseket kötünk egy-egy kutatási feladatra. 2006-tól az állami támogatások áfarendszerbeli elszámolásának változása – jól értem-e – azt jelenti, hogy a támogatás után nem kell áfát fizetni, és arányosítás már nem kötelező?
