10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Menedzsmentszolgáltatás áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy magyarországi székhelyű társaság egy indiai központú cégcsoport leányvállalataként működik Magyarországon. A társaság és az indiai anyavállalat között létrejött szerződés értelmében az anyavállalat egy szolgáltatáscsomag keretein belül összetett vezetői tanácsadási, illetve a cégvezetés különböző területeihez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokat (ún. menedzsmentszolgáltatást) fog nyújtani a társaság részére. A?menedzsmentszolgáltatások kapcsán az anyavállalat a szerződésben folyamatos rendelkezésre állást vállal a társaság felé, amely lehetővé teszi a társaság számára az anyavállalat szolgáltatásai-nak azonnali igénybevételét és a menedzsmentszolgáltatások körébe tartozó kérdések azonnali egyeztetését. A nyújtott szolgáltatások ellenértéke átalánydíjas alapon kerülne megállapításra, melyre az anyavállalat negyedévente lenne jogosult, az anyavállalatnál a menedzsmentszolgáltatások nyújtása kapcsán ténylegesen felmerült időráfordítások és nyújtott szolgáltatások számára tekintet nélkül. Azaz az anyavállalat abban az esetben is jogosult a megállapodásban foglalt átalánydíjra, ha az adott negyedévben egyáltalán nem történik szolgáltatásnyújtás, tekintettel arra, hogy az anyavállalat a szerződésben meghatározott menedzsmentszolgáltatások nyújtásán túl folyamatos rendelkezésre állást is vállalna a társaság felé. Az adminisztráció csökkentése érdekében a felek nem kívánnak az anyavállalat által ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról az egyes időszakok végén részletes dokumentációt vagy egyéb kimutatást készíteni. A?nyújtott szolgáltatások háttér-dokumentációját így a felek közötti szerződés jelentené, az ügylet teljesülését pedig az anyavállalat által negyedévente kibocsátott számlák igazolnák.
1. Az anyavállalat által kiszámlázott átalánydíj-szolgáltatás ellenértékének minősül abban az esetben is, ha az adott negyedévben az anyavállalat rendelkezésre állást biztosít, és nem nyújt tényleges szolgáltatást a társaság részére?
2. Jogosult-e a társaság adólevonási jogot gyakorolni az anyavállalattól befogadott átalánydíjas számlák után, függetlenül attól, hogy a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a felmerült munka-óra-ráfordításokról részletező dokumentáció, illetve kimutatás nem áll a társaság rendelkezésére?
1. Az anyavállalat által kiszámlázott átalánydíj-szolgáltatás ellenértékének minősül abban az esetben is, ha az adott negyedévben az anyavállalat rendelkezésre állást biztosít, és nem nyújt tényleges szolgáltatást a társaság részére?
2. Jogosult-e a társaság adólevonási jogot gyakorolni az anyavállalattól befogadott átalánydíjas számlák után, függetlenül attól, hogy a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a felmerült munka-óra-ráfordításokról részletező dokumentáció, illetve kimutatás nem áll a társaság rendelkezésére?
2. cikk / 10 Támogatás miatti arányosítás
Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?
3. cikk / 10 Önkormányzat – elszámolási időszakos ügylet
Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?
4. cikk / 10 Önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet adóalanyisága
Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?
5. cikk / 10 Közhatalmi arányosítás
Kérdés: Önkormányzatunk rendeltetésszerű működése során egyaránt ellát az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő tevékenységet, valamint egyéb más, az Áfa-tv. 6. §-a szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadást). Kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzat az egyes tevékenységeihez kapcsolódóan eszközölt beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját milyen mértékben helyezheti levonásba. Kérdés továbbá, hogy amennyiben arányosításra kerül a sor, a közhatalmi tevékenység bevételét szerepeltetnie kell-e az arányosítási képletben, és ha igen, milyen módon?
6. cikk / 10 Óvodai, iskolai étkeztetés
Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
7. cikk / 10 Önkormányzati lakóingatlanok áfája
Kérdés: Az önkormányzat, amely ingatlan-bérbeadásaira az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint adófizetési kötelezettséget választott, 2008-ban lakásokat épít(tet), melyeket kizárólag bérbeadási tevékenységéhez kíván hasznosítani. Kérdés, hogy ilyen esetben hogyan alakul az önkormányzat lakóingatlanok építtetésével kapcsolatos levonási joga, figyelemmel az Áfa-tv. május 1-jétől hatályos módosulására.
8. cikk / 10 Méltányossági alapon történő adó-visszatérítés
Kérdés: Tudomásunk szerint az Áfa-tv. 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezte azt a korábbi szabályozást, mely lehetővé tette, hogy méltányossági alapon visszakérjük egyes speciális esetekben az áfát. Van-e lehetőség arra, hogy a 2008. január 1-jét megelőző beszerzéseink esetében éljünk ezzel a lehetőséggel?
9. cikk / 10 Adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó közüzemi szolgáltatások áfája
Kérdés: Intézményünk egy iskola, amely konyhával is rendelkezik. Azért, hogy a konyhához kapcsolódó közüzemi számlákat az arányosításba ne kelljen bevonni, a konyha gáz- és villanyóráját különválasztottuk az iskoláétól. A gázóránál főmérő helyett csak almérőt rendszeresítettünk, ezért a gázszámlán a konyha gázfogyasztása nem jelenik meg külön. Megbontható-e a kapott számla, ha az almérőt a gázművek dolgozója havi rendszerességgel leolvassa és az aláírásával hitelesíti?
10. cikk / 10 Mobiltelefon-feltöltő kártya elszámolása
Kérdés: Önkormányzatnál elszámolható-e rendszeresen az alkalmazottak részére vásárolt mobiltelefon-feltöltő kártya?