Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...negatív adóalap adóévi összege nagyobb, mint a figyelembe vehető rész, akkor a többi elhatárolt veszteségként továbbvihető.A veszteségelszámolásnál egyedileg és globálisan is be kell tartani az 50%-os korlátot.A csoportba lépést megelőzően keletkezett veszteségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Önkormányzati társulás likviditási problémája

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.
Részlet a válaszából: […] A problémát feltehetőleg nem a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza, hanem az, hogy az áfát a szállítóknak ki kell fizetni, a visszaigénylés pedig 30, 45 vagy 75 nap az Art. 37. §-ának (4), illetve (4a) bekezdése alapján, ezért likviditási gondot okoz az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Ügyvédi díj elszámolása

Kérdés: Bíróságként a kirendelt ügyvédnek meghatalmazott védői díjat kellene kifizetnünk, de az ügyvéd tevékenységét átmenetileg szünetelteti, ezért nem áll módjában számlát kiállítani. A védői tevékenység ideje 2007. és 2008. évben volt, a megállapító végzés 2010 májusában emelkedett jogerőre. Kérdésünk, hogy számla nélkül kifizethető-e az ügyvéd számára a járandóság? Ha igen, milyen levonások terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelmet kapó magánszemélyt arra vonatkozóan,hogy a 10% költséghányadot alkalmazza, vagy tételes költségelszámolástválaszt-e. A jövedelem a költségekkel csökkentett bevétel. Ajárulékkötelezettséget az alapján kell megállapítani, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszából: […] ...nem derülnek ki, ezért csakáltalánosságban lehet azokat a szempontokat megadni, amelyek alapjánmegítélhető lesz a helyes adóelszámolás a kérdéses esetben. Amennyiben az említettingatlan(rész) térítésmentes átadása valóban ingatlanértékesítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.