Hivatali telefonok magáncélú használata

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és felmerült a kérdés, hogy a hivatal átvállalhatja-e a magáncélú telefonhívások költségét, vagy kötelező továbbszámláznia a dolgozóinak, mert azt a tájékoztatást kaptuk, hogyha a hivatal átvállalja, akkor az ÁSZ büntetésére számíthatunk. Másik kérdésünk, hogy az APEH milyen típusú elszámolást, bizonylatot fogad el hivatalosan? Hivatalunk rendelkezik olyan technikai eszközzel, amivel a 01 és 02 előválasztó beütésével megkülönbözteti a magán- és hivatali célú beszélgetéseket a telefonközpont, és erről hó végén személyekre lebontottan részletes listát lehet lehívni. Elég-e, ha a dolgozó ezen a részletes listán aláírásával elismeri a magánhívásait, és az erről készített számla összegét a hivatali pénztárba befizeti? Vagy kell-e ehhez még hívásnaplót is vezetnie? A hívásnaplóban csak a magáncélú vagy a hivatali beszélgetéseket is vezetni kell-e? Amennyiben csak a magáncélú hívást kell vezetni, a pontos dátum és időpont mellett fel kell-e tüntetni a hívott fél telefonszámát vagy nevét is?
Részlet a válaszából: […] A telefonhívásoknak a kérdésben ismertetett technikaieszközökkel történő elkülönítése esetén nem szükséges külön hívásnaplótvezetni. Amennyiben az ismertetett módon elkülönített magánbeszélgetések díjátkiszámlázzák a munkavállalók felé, akkor a hivatalnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Előleg

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha atermékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően azellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (előleg), a pénzösszegátvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Normatív hozzájárulás elszámolásának bizonylata

Kérdés: Milyen bizonylat alapján számolható el a kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok normatív hozzájárulása? A költségvetési törvény 3. sz. mellékletének 24. d) pontjában részletezett kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatokra előírt normatív hozzájárulásról milyen bizonylatot kell kiállítani? Például, ha a rászorult gyerekek iskolai kirándulására fordítja az intézmény, elég-e a tanuló vagy a szülő aláírásával igazolni a kiránduláshoz adott támogatás átvételét? Elszámolása történhet-e az ellátottak pénzbeli juttatása terhére?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési törvény alapján adható kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési normatív hozzájárulás tényleges igénybevétele megalapozott, körültekintően kialakított terv alapján lehetséges. Ez úgy valósítható meg, hogy az intézmény/pedagógus programot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
2