Funkciókód – szünidei gyermekétkeztetés

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)
Részlet a válaszából: […] ...a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.A támogatás egy gyermekre jutó fajlagos összegeit – a Kincstár által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Behajtási költségátalány

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 15. sz. mellékletében foglaltak szerint a K355. Egyéb dologi kiadásokra kell elszámolni többek között a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, így különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Készpénzben teljesített kifizetés

Kérdés: Milyen esetekben és feltételekkel teljesíthet készpénzkifizetést költségvetési intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...az Ávr. 148. §-ában és az Áht. 109. §-ában meghatározott esetek.Az Ávr. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében – utólagos elszámolási kötelezettséggel – felvett előleg az alábbiakban felsorolt jogcímekre:a) a közfoglalkoztatásban részt vevők bére,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Előleg

Kérdés: Egy önállóan működő költségvetési szerv részére 10-20 ezer forint "ellátmányt" adunk, amellyel a kisebb dologi kiadásokat finanszírozza az arra illetékes személy. Ezzel az összeggel 30 napon belül el kell számolni. A kifizetésnek mi a pontos jogcíme, illetve hogyan szabályszerű az ezzel kapcsolatos utalványozási folyamat?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályoknak, ha nem tudható, hogy a kiadott "ellátmányból" mit szeretne az intézmény vásárolni.Ez névreszólóan, utólagos elszámolásra kiadott elő­leg, amellyel az adott személynek 30 napon belüli elszámolási kötelezettsége van.Általános feladatellátáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] ...kerülnektovábbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülrefőkönyvi számlán megtervezésre és elszámolásra, amely szolgáltatásokat aköltségvetési szerv a saját nevében vásárolja, de ezt részben vagy egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.