32 talált cikk az ellenérték , adóalap , szerződés , rendelkezés , elszámolás kifejezésre

Kérdés:

Az egyik vízmű zrt. által korábban beszedett közműfejlesztési hozzájárulás egy részét a cég nem költötte el a hálózat fejlesztésére. Megállapodás szerint ezt az összeget átadnák az érintett önkormányzatnak, amelyből az önkormányzat hajtana végre fejlesztéseket. Az átutalt összeget az önkormányzat végleges pénzeszközátvétel címén könyvelné. A 2023 áprilisában kelt megállapodás ellenére a zrt. a mai napig nem fizetett, az önkormányzat reklamációjára az alábbi javaslatot tették:
"A pénzügyi osztályunk a következő megoldási javaslatot tette a felmerülő könyveléstechnikai kérdések kezelésére. Kérjük az önkormányzatot, hogy szíveskedjen két db áfás számlát kiállítani ivóvízre és szennyvízre, melyek jogcíme: pénzeszköz átadás; a hivatkozásban pedig szíveskedjenek feltüntetni az elszámolólevél: iktatószámát: .../2023, valamint tárgyát: önkormányzati tulajdonú vízi közművek 2022. évi használati díjának és közműfejlesztési hozzájárulásának elszámolása.
A rendelkezésemre álló információk szerint a számlák beérkezését követően társaságunk elutalja az .../2023 számú elszámoló levélben feltüntetett még el nem utalt összegeket."
Véleményük szerint ez megoldható így? Az önkormányzat bizonytalan, hogy egyáltalán van-e joguk bármit számlázni.

Kérdés: 2020 októberében egy Egyesült Királyságban nyilvántartásba vett adóalany terméket értékesített egy magyar adóalany részére. 2020 októberében megtörtént a termékek leszállítása, és számla is kiállításra került. A magyar adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést a 2020. október havi áfabevallásában szerepeltette, és közösségi összesítő nyilatkozatában (A60-as bevallás) is jelentette. Ugyanakkor 2021-ben a termékek egy részével kapcsolatban minőségi kifogás merült fel. Ha a minőségi kifogással érintett termékeket 2021-ben visszaszállítják Magyarországról az Egyesült Királyságba, akkor a magyar adóalanynak a korrekciót hogyan kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban?

Kérdés: Több alkalommal szembesültem olyan esettel, hogy az előlegfizetéssel induló gazdasági eseményeknél a megvalósult ügylet értéke alacsonyabb a megfizetett előlegnél, melyről negatív végszámlát állítanak ki, ami alapján visszafizetik az előleg fel nem használt részét. A számla kiállítója azonban a magasabb összegű előlegszámlát és a negatív végszámlát a számla befogadójának kérése ellenére sem módosítja. Jelenleg a negatív összegű végszámlák esetében (ahogyan az előzményszámla nélküli negatív számlák esetében is) a számlakibocsátó online adatszolgáltatására nem ERROR, hanem csak WARNING típusú válaszüzenet érkezik, vagyis az adatszolgáltatás figyelmeztetéssel ugyan, de elfogadottnak tekinthető. Így nincs olyan kényszerítő erő, ami miatt a kibocsátó kénytelen lenne változtatni a számlázási szokásán, illetve módosítani az előlegszámlát és a negatív végszámlát. Problémaként merült fel, hogy a számlabefogadónál az áfabevallás M lapjain nem szerepelhet negatív végszámla (ahogyan az előzmény nélküli negatív számla sem), vagyis befogadói oldalon az ilyen számlákról nem teljesíthető szabályosan a belföldi összesítő jelentés. A negatív előjelű számlákat a számla befogadója – tekintettel arra, hogy az előleg összegében szereplő adón túl további áthárított adót nem tartalmaz – a bevallása M-es lapján nem szerepelteti, ezért a számlát befogadó szempontjából a visszajáró előleggel összefüggésben helytelenül kiállított számlákról történő adatszolgáltatás teljesítése nem okozhat fennakadást. A fenti esetben mi a helyes eljárás a számla kiállítója és befogadója részéről (számlakorrekció, bevallás, összesítő jelentés), illetve a visszajáró előleg kapcsán az előlegszámlát módosító számla hiányában megtörténik-e az adólevonási jog utólagos csökkenéséből adódó adófizetési kötelezettség rendezése a számlabefogadó oldalán?

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket – amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik – a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?

Kérdés: Egyik külföldi ügyfelünk terméket vásárolt áruházunkban (a továbbiakban: társaság), melyet ki is vitt az országból, illetve a Közösség területéről is, és ezt a vámhatóság igazolta is. Később, amikor az áfáért jött vissza az ügyfél, visszáruzást kért az előző ügyletéből. A vissz-árubizonylatot elkészítettük, és ezzel az értékkel csökkentettük a visszafizetendő értéket. Mi a helyes, szabályos eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységi körébe számítástechnikai termékek gyártása és nagykereskedelme tartozik. Tevékenységét egy cégcsoport központi tagjaként látja el. A társaság feladatkörébe gyártási, központi adminisztrá-ciós és logisztikai feladatok tartoznak. A cégcsoportban a termékek vevők részére történő értékesítését a cégcsoporton belül több társaság (a továbbiakban: disztribútor) látja el. A társaság a disztribútorral szállítási szerződést kötött, amelyben a társaság megbízza a disztribútort a gyártott termékek terjesztésével és értékesítésével. A szállítási szerződésnek megfelelően a társaság termékeket értékesít a disztribútornak annak megrendelései alapján. A társaság a rögzített rendelés alapján szállításra összekészíti a termékeket, és a székhelyén adja át a disztribútornak egy előre egyeztetett időpontban. A termékek árát a felek a szállítási szerződés mellékletében rögzítik. A társaság és a disztribútor a Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja értelmében kapcsolt feleknek minősülnek. A kialakított transzferárazási struktúra alapján a disztribútor meghatározott, fix nettó árrésre jogosult. A felek ennek megfelelően a disztribútor nettó árrését minden egyes üzleti év végén a piaci ártartományba eső értékre módosítják a felek közötti egyösszegű pénzügyi kiigazítás keretében (a kiigazítás tényleges pénzügyi rendezést jelent). A szállítási szerződés értelmében a kiigazítás nem érinti a szállítási szerződésben meghatározott árakat. A transzferár kifizetésére kizárólag a megfelelő jövedelmezőség érdekében kerül sor a felek között. A fent vázoltak kapcsán az alábbi kérdésekre várunk választ:
1. A felek közötti transzferár-kiigazítást az áfa hatályán kívüli ügyletként kell kezelni?
2. A tranzakcióról elegendő számviteli bizonylatot kibocsátani? Megfelelő-e, ha a társaság számlát állít ki a tranzakcióról, amin feltünteti, hogy az ügylet az áfatörvény hatályán kívül esik?
3. Szükséges-e a tranzakciót jelenteni az A60-as közösségi összesítő jelentésben, amennyiben a disztribútor az Európai Unióban letelepedett társaság?

Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?

Kérdés: Költségvetési intézményünk folyamatos szolgáltatást nyújtott az egyik ügyfelének. A felek a megállapodásukat írásbeli szerződéssel is megerősítették, melyben a szolgáltatás ellenértéke fix havi díjban került megállapításra, és a felek a szerződés alapján időszakonként számoltak el egymással.
A határozott időre szóló írásbeli szerződés azonban 2012. december 31-i hatállyal megszűnt, viszont intézményünk a szolgáltatást mégis tovább nyújtotta 2015. november 30-ig partnerének. A 2012. december 31-ei hatállyal megszűnt szerződés nem került írásban megújításra, és az ezt követő időszakokban a felek a szolgáltatás fenntartása ellenére nem számoltak el egymással. Ugyanakkor egy rövid 4 hónapos időszak vonatkozásában volt a felek között érvényes írásbeli szerződés, mely 4 hónapos időszakra vonatkozóan a felek között megtörtént a szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása és a szolgáltatási díj kiszámlázása. A felek azonban a teljes, 2013. január 1-jétől 2015. november 30-ig tartó időszakra vonatkozóan most kívánnak elszámolni egymással, és ezt a helyzetet rendezni szeretnék mind pénzügyi, mind adó szempontból. Ennek érdekében megállapodtak, hogy 2016-ban 2016-os fizetési határidővel számolnának el egymással a szerződéssel le nem fedett időszakok vonatkozásában. Ennek megfelelően most történne meg a számlák kiállítása is. A felek a jelen elszámolással érintett időszakokra eső teljes ellenérték összegét is meghatározták, a kalkulációhoz pedig a korábbi írásbeli szerződésükben meghatározott egyhavi fix díjat vették alapul. A felek közötti utólagos elszámolással érintett időintervallumok a következőek:
- 2013. január 1.-2013. október 31.: szerződéssel le nem fedett 10 hónapos időszak, mely során nem történt meg a felek között az erre az időszakra esedékes szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása, illetve annak kiszámlázása.
- 2013. november 1.-2014. február 28.: szerződéssel lefedett és pénzügyileg elszámolt időszak, melyről a számlák is kiállításra kerültek.
- 2014. március 1.-2015. november 30.: szerződéssel le nem fedett 21 hónapos időszak, mely során nem történt meg a felek között az erre az időszakra esedékes szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása, illetve annak kiszámlázása.
Intézményünk valamennyi, fentiekben említett időszak vonatkozásában tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást nyújtotta a partner számára. Kérdésünk a folyamatosan nyújtott szolgáltatás teljesítési időpontjának meghatározására – ezen belül is az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt szabály értelmezésére –, valamint az ügyletek adóalapjának meghatározására vonatkozik.