Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

169 cikk rendezése:

1. cikk / 169 Közüzemidíj-visszatérítések elszámolása I.

Kérdés: Az előző évi helyesbítések, jóváírások elszámolása (visszatérülések) során az Áhsz. 40. §-a (5) bekezdésének előírásai szerint kell eljárni, azaz az előző években nyilvántartásba vett bevételek, illetve kiadások visszatérüléseit a 15. mellékletben meghatározott rovatokon kell nyilvántartásba venni. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet követően, az elszámolás miatti közüzemidíj-visszatérítések bruttó összegét a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell nyilvántartásba venni. A költségvetési számvitelben tehát a bruttó összeget kell elszámolni azon a rovaton, amelynek leírásában szerepel a bevétel vagy a kiadás visszatérítési jogcím. A jogszabály ebben az esetben nem tesz különbséget nettó és általános forgalmi adó (áfa) könyvelése között. A pénzügyi számvitelben azonban a helyesbítő számla végösszegét szükséges megbontani nettó (T 3514 – K 9244) és a hozzá tartozó áfa (T 3514 – K 36412/36414) összegre. Ha a számlán van áfa, akkor bevételi áfa rovatot nem kellene hozzákapcsolni? Helyes-e az a könyvelés, amikor a költségvetési számvitelben a bruttó összeget könyveljük B411-re, és csak a pénzügyi számvitel részében kell megbontani nettó és áfa összegre úgy, hogy a nettót egyéb bevételre könyveljük, az áfát pedig áfaszámlára? Ilyenkor hogyan kell helyesen eljárni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

2. cikk / 169 Közüzemidíj-visszatérítések elszámolása II.

Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

3. cikk / 169 Kárátalány elszámolása

Kérdés:

2021-ben az önkormányzat adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés tárgya: kivett ipari park megnevezésű külterületi ingatlan értékesítése. Kedvezményes vételár került megállapításra 1.500.000 forint + áfa összegben, melyről a számlát az önkormányzat kiállította, az áfát befizette. A kedvezményes vételár feltételekhez volt kötve (beruházásmegvalósítás, folyamatos üzemeltetés, munkaerő-foglalkoztatás), melyeket a vevő nem teljesített. Az önkormányzat a fentiek alapján elállt a szerződéstől. A szerződés erre vonatkozó pontja a vételárra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: az eladó (önkormányzat) köteles az általa kapott vételár visszaadását felajánlani, melyből a korábbi kedvezményes nettó vételár x százalékának megfelelő kárátalányt visszatart. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a kárátalány összegével csökkentett vételárat ad vissza. Az általunk kapott vételár 1.500.000 forint + áfa volt. Ezen összeg nettó 10%-a kárátalány, melyet visszatartunk. Tekintettel arra, hogy az áfát anno megfizettük, a „felajánlott vételár” összege hogyan kerül megállapításra: 1.500.000–150.000 = 1.350.000 forint + áfa, vagy pedig az 1.350.000 már a bruttó összeg? Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a vevő számlát kell, hogy kiállítson az önkormányzatnak a felajánlott vételárról, és azt az önkormányzat kvázi ingatlanvásárlásként könyveli?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

4. cikk / 169 Vevőkkel szembeni követelés

Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

5. cikk / 169 Ingatlan vagyon hasznosítása

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlan vagyon hasznosításával a tulajdonában lévő társaságát bízta meg. Továbbá megbízta, hogy a nevében eljárva szerződést kössön, valamint számlát állítson ki a bevételek beszedése érdekében, és arról havonta készítsen elszámolást. Az elszámolás tartalmazza a beszedett bevételeket és az ingatlanhasznosítás költségeit is, a beszedett bevétel költségeinek levonása után a maradványt a tárgyhót követő hó 20. napjáig kell átutalnia az önkormányzat bankszámlájára. Ha a társaság nem utalja át határidőre az önkormányzatot megillető ingatlanhasznosítási bevétel maradványát, akkor ezt a követelést milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartania az önkormányzatnak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

6. cikk / 169 Szabadidőközpontban igénybe vehető szolgáltatások áfája

Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

7. cikk / 169 Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás teljesítési időpontja

Kérdés:

Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

8. cikk / 169 Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

9. cikk / 169 Ekho választásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll egy egyéni vállalkozóval. Hogyan kell értelmezni a 297/2022. Korm. rendelet 2022. szeptember 1-jétől hatályos 1. §-ának (1) bekezdését, mely alapján az Ekho-tv. 3. §-ának (2a) bekezdését a 2022. évre nem kell alkalmazni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

10. cikk / 169 Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.