Előző évi maradvány nyilvántartása

Kérdés: 2014-ben előző évi maradvány igénybevétele címen csak annyi összeg lett lekönyvelve a maradványból, ami a kiadások finanszírozásához szükséges volt (tehát kevesebb, mint a tényleges maradvány), ezért a 2014-es beszámoló 07/A űrlap 15 sorra kevesebb maradványt mutat, mint a tényleges. 2015-ben csak a 2014. évi beszámoló 07/A űrlapján szereplő maradványt tudom lekönyvelni, mivel a KGR rendszer azt figyeli, és nézi az összefüggést. Mit lehet tenni ahhoz, hogy a 2015. évi beszámolóban már jó legyen a maradvány összege?
Részlet a válaszából: […] ...évi – a 36/2013. NGM rendelet 10. §-ának (3) bekezdése szerint számított – maradvány a 2014. évben nem helyes összegben került elszámolásra, a 2015. évi esetleges korrekció az Áhsz.-ből adódó egyeztető szabály miatt hibát jelez. Ilyen esetben javasoljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] ...SZÁMVITELb) A közreműködő szervezet értesítését követően ­- hogy a szállítónak a pénzügyi rendezés megtörtént – a támogatás elszámolása (mely kötelezettséget az államháztartás szervezete részben a 4216, részben a 4226 számlán mutatja ki).A)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Európai uniós pályázat számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?
Részlet a válaszából: […] ...járó központi költségvetési, illetve európai uniós támogatási részt.Év közben, a számviteli politika döntését követően, az elszámolások egyszerűsítése érdekében kifizetett teljes összeg is kimutatható az átfutó kiadások között, de év végén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Tárgyi eszközök üzembe helyezése

Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülésének felsorolását, mellékletként a feltételek teljesülését igazoló engedélyeket, egyéb iratokat, az értékcsökkenés elszámolásának módját.A kérdéses esetben a költségvetési szerv az aktiválás időpontjaként a teljesítési időpontot vette figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Önkormányzati vagyonátadások végrehajtása

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.
Részlet a válaszából: […] ...az ellátott szerv azonszakfeladatain kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, függetlenülattól, hogy az adott szakfeladatok az elszámolást végző költségvetési szervalapító okiratában szerepelnek-e. A fenti rendelkezések alapján nem egységkódokon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

A követelések forrása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyegyéb módon – rendeződik, a saját tőkét csökkenti. A követelés előírása a sajáttőkét növeli.A passzív pénzügyi elszámolások általában a pénzmaradványösszegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.