111 cikk rendezése:
101. cikk / 111 Behajthatatlan követelés elszámolása
Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
102. cikk / 111 Közlekedési, valamint étkezési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselőinek határozat alapján fizetett üzemanyaggal kapcsolatos költségtérítés könyvelésének mi a helyes megoldása? A jelenlegi gyakorlat szerint a végleges kiadásként történő könyvelésre csak az IMI-programban való rögzítés és a MÁK-tabló beérkezését követően kerül sor. Javaslatot kérnénk az idei évtől hatályba lépő bérlet és étkezési juttatás adóköteles részének, valamint a számlázott tételek könyvelésére is. Önkormányzatunknál havi megrendelés alapján vásároljuk meg a bérletet, melyről számlát kapunk. Mivel a havi rendelés darabszáma a hóközi változások miatt nem pontos, így előfordul, hogy 1-2 db bérlet megmarad. Ezeket a bérleteket a BKV visszaveszi, de már nem a bérlet teljes árát utalja vissza, hanem csökkenti a kezelési költség összegével. Az étkezési jegyeknél évi megrendelés alapján egy számlát kapunk. Az életbe lépő jogszabályi változások alapján a bérlet és az étkezési jegyek egy része adóköteles természetbeni juttatás. Véleményünk szerint az adóköteles részt az IMI-programban rögzíteni szükséges. Így a leszámlázott tétel egy része a MÁK által megküldött tablóban is megjelenik.
103. cikk / 111 A követelések forrása
Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
104. cikk / 111 Fotovillamossági panelek beszerzése más tagállamból
Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?
105. cikk / 111 Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése I.
Kérdés: A költségvetési intézmények áfamegítélésénél esetenként problémát okoz, hogy a részben önálló, teljes jogkörű költségvetési szerv nem rendelkezik önálló adószámmal, a bevallásokat az öszszesített adatok alapján az önálló költségvetési szerv készíti el, a bevalláson és a befizetésen az önálló intézmény adószáma szerepel. A pénzforgalom bonyolításához csak az önkormányzati önálló intézmény rendelkezik bankszámlaszámmal, a részben önálló nem. Helyes gyakorlatként kell-e kezelni a fentebb leírt megoldást, vagy az Áfa-tv. alapján az önálló gazdálkodást folytató, részben önálló intézménynek külön adószámmal kell vagy lehet rendelkeznie?
106. cikk / 111 Étkeztetésre jutó támogatás elszámolása
Kérdés: Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?
107. cikk / 111 Beolvasztással megszűnő költségvetési szerv beszámolási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!
108. cikk / 111 Gondozási díj elszámolása
Kérdés: A Városi Gyámhivatal egy kiskorú lakosunk állami gondozásba vételét rendelte el. A határozatban előírja a szülőknek, hogy havonta a helyi önkormányzat számlájára 10 000 forint gondozási díjat kötelesek befizetni, mely összeg 60 százalékának átutalásáról a jegyző köteles gondoskodni. A 60 százalék tehát a gyermekotthon számlájára kerül, kié a 40 százalék? Az ügyletek könyvelési tételei hogyan alakulnak?
109. cikk / 111 Az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevétel felhasználása
Kérdés: Az önkormányzatoknak egy kb. 1995. évi jogszabály szerint az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételeiket elkülönítetten kellett kezelniük és kötött volt a felhasználási lehetőség. Érvényben van-e még ilyen jogszabály, és melyik (vagy melyek) az(ok)?
110. cikk / 111 Felértékelt ingatlanok nyilvántartása
Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?