9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Vásárolt anyagok bekerülési értéke
Kérdés: Költségvetési intézményeknél az anyagok bekerülési értékének meghatározására van-e külön szabályozás, vagy az Szt. 47. §-a az irányadó? Példának okáért az Szt. értelmében a szállítási költség, a hatósági igazgatási díjak a bekerülési értéket növelik. Költségvetési intézményeknél is ennek megfelelően kell eljárni?
2. cikk / 9 ERA-kód
Kérdés: Felsőoktatási intézményként működve (alaptevékenységek: oktatás és egészségügy) szolgáltatások elszámolása témakörben kérem a segítségüket. A K336-os ERA-rovat a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokat tartalmazza, és a következőképpen fogalmaz:
"...szolgáltatások... vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek..."
Amennyiben egyértelműen szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásról van szó, amelyet államháztartáson belüli szerv végez, az ezen a rovaton egyáltalán nem, csak más ERA-rovaton számolható el? (Pl. Kutatóintézetünk DNS-szekvenálást, idegsejtvizsgálatot végeztet államháztartáson belüli szervezettel.)
"...szolgáltatások... vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek..."
Amennyiben egyértelműen szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásról van szó, amelyet államháztartáson belüli szerv végez, az ezen a rovaton egyáltalán nem, csak más ERA-rovaton számolható el? (Pl. Kutatóintézetünk DNS-szekvenálást, idegsejtvizsgálatot végeztet államháztartáson belüli szervezettel.)
3. cikk / 9 Szállítási költség
Kérdés: Az önkormányzat szociális tűzifapályázat keretében beszerzett tűzifa-szállítási költségének elszámolása a számvitelben hogyan történik?
4. cikk / 9 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
5. cikk / 9 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
6. cikk / 9 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
7. cikk / 9 Rovatrend
Kérdés: Költségvetési intézmény a NAV által átutalt szja 1%-ot melyik rovatkódon könyvelje (B16 vagy B65)?
8. cikk / 9 Közüzemi számla könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
9. cikk / 9 Reprezentáció nyilvántartása
Kérdés: Reprezentáció esetén a nettó értéket a személyi jellegű kiadások, a hozzá kapcsolódó áfa értékét a dologi kiadások között kell nyilvántartanunk. Szja-oldalról viszont a bruttó összeg után kell adót fizetnünk, a Kincstár felé a KIR-ben a bruttó összeg kerül jelentésre. Ezáltal az intézményi bérfeladás eltér a könyveléstől az áfa összegében. A fenti jogszabályok nincsenek összhangban, ezért sérül az átláthatóság. A tételeket nehéz egyeztetni. Szükséges esetleg valamilyen analitika vezetése a különbözethez kapcsolódóan?
