5 talált cikk a költség , bevételek , számla , előirányzat , többletbevétel , elszámolás kifejezésre

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?

Kérdés: Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?

Kérdés: Az önkormányzat lakást értékesít, melyről számlát állít ki. Szerződés szerint egyenlő részletekben törleszti a vevő a vételárat. Az első összeget az önkormányzathoz fizeti, a többit a törlesztőrészletek beszedésével megbízott holdinghoz. A holding által beszedett és az önkormányzathoz átutalt összegek, mint lakásértékesítés bevétele, a számlához tartoznak, avagy kölcsönként kell könyvelni azokat (egy régi állásfoglalás alapján, kölcsön nyújtása nem történik)? Vannak olyan átutalt törlesztőrészletek is, melyekről korábban nem került számla kiállításra, ezeket mely bevételi számlára könyveljük? További kérdésem, hogy a követelések között a számlás követeléseket 28-ason kell nyilvántartani, vagy egyéb követelésnek számítanak?

Kérdés: Az Áht-vhr. 66. § (6) bekezdésének h) pontja rendelkezik arról, hogy a központi költségvetési szervet nem illeti meg az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatát meghaladó többletbevétel 50 százaléka. – Az Szt-vhr. 9. számú melléklete szerint a 911. számla az Alaptevékenység bevételei, a 912. számla az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek. – 2005-től szerkezetileg megváltozott a "Működési bevételek előirányzata és teljesítése" 07. számú űrlap, mely a korábbi űrlap sorainak bontásától, illetve összesítő soraitól eltérően az 1-11. sort az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek megnevezéssel összesíti. – A 2005. évi költségvetési előirányzatok összeállításához a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató 60. oldalán az Alaptevékenység bevételeinek minősíti a 07. űrlap 1-12. sorát. – A "Bevételek tevékenységenként" megnevezésű 22. számú űrlap megbontja az intézményi bevételeket a 911., illetve a 912. főkönyvi számlák szerint. Tételesen mely bevételekre vonatkozik az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel utáni 50 százalékos mértékű – maradványelszámolás keretében történő – befizetési kötelezettség?