7 talált cikk a kötelezettségek , szerződés , bevételek , szállítói kötelezettség , elszámolás kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?

Kérdés: Az új számviteli szabályok szerint 2014-ben hogyan kell elszámolni a szállítói finanszírozású számlákat és az előző évben kapott, idén elszámolt támogatási előleget?

Kérdés: Európai uniós pályázatot nyertünk el, ahol szállítói finanszírozási formában a számla támogatásra eső része közvetlenül kerül a szállítónak kifizetésre az önerő kifizetésének igazolása után, a benyújtást követő 30 napon belül, a hiánypótlás idejét nem beleértve. A szállító által kiállított számla intézményünk nevére szól. Hogyan történik a szállítói finanszírozás elszámolása 2013. évben? Ki kell mutatni a kötelezettségek között?

Kérdés: Hogyan történik egy EU-s pályázat engedményezése, amikor a támogató a pénzösszeget a kivitelezőnek utalja? A szállítónak támogató által utalt összeget a kötelezettségek között ki kell mutatni és a mérlegben szerepeltetni?

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként gazdálkodó intézményként TIOP-pályázaton fejlesztési célra támogatásban részesülünk. A pályázat előírásai szerint a támogatás összegét a közreműködő szervezet nem a mi számlánkra, hanem – az 5% önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés, az eredeti számla és az állományba vételi bizonylat alapján – a 95%-át közvetlenül a szállítónak fizeti. Hogyan kell teljeskörűen könyvelni a gazdasági eseményeket? A szállítói állományban kell-e szerepeltetni a teljes számla összegét, vagy csak az önrészt?