Költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnése

Kérdés:

Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?

Részlet a válaszából: […] ...megszűnés sajátos számviteli feladatait az Áhsz. 49/B. §-a szabályozza. A könyvelési elszámolást a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet XV. Fejezet A megszűnés címrendi módosítások könyvviteli feladatai A) A megszűnő költségvetési szervnél címe szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Kötelezettségvállalás elszámolása

Kérdés:

Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött földterületek vételére. A szerződés alapján a vételárat 2 egyenlő részletben kell kifizetni. Az első részlet fizetési határideje 2022. december 15. volt, míg a vételár második részletének kifizetési határideje: 2023. március 31. Úgy gondolom, hogy kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételekor az első részlet összegét a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalásként, majd a második részletet a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásként kell nyilvántartásba venni. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Részlet a válaszából: […] ...a 2023. 03. 31-én esedékes részletet költségvetési évet követő kötelezettségvállalásként kell nyilvántartásba venni.A számviteli elszámolást a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet II. Fejezet Immateriális javak beszerzésével, előállításával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Éven túli kötelezettségvállalás

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vállalhat-e éven túli kötelezettséget (telefonvásárlás részletre 2 éves futamidőre), ha támogatásokból fedezi a működését, és saját bevétele nincs? Támogatásait költségvetési évre lebontva kapja. Amennyiben lehet a készüléket részletre vásárolni, hogyan szerepeltetjük a könyveinkben, mikor kerül bevételezésre az eszköz? A készülék teljes értékét az idei évi szabad előirányzat nem fedezi.
Részlet a válaszából: […] ...amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.Amennyiben a támogatások elfogadják a telefonvásárlás elszámolását, a fentiek szerint van lehetőség kötelezettségvállalásra.Részletfizetéssel történő vásárlás esetén is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Épületbontási költségek elszámolása

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezetten elrendeli. Az Áhsz. az Szt. előírásainál szűkebb körben engedi meg az egyes felmerült költségek beruházásként történő elszámolását.Az épületbontási költségek elszámolásával kapcsolatban az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése előírja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

KEHOP programban megvalósított csatornaberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzése 2020-ban megtörtént, így a számlát a 2020. évi könyvelésben kell kötelezettségként elszámolni. Az előleggel történő elszámolást a végszámla kézhezvételét követően könyvelni kell. A számlát a fizetési határidő alapján a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Talajvédelmi terv díjának elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatnak belterületbe vonással kapcsolatban talajvédelmi tervet kell készítenie. Hová kell elszámolni a talajvédelmi terv díját?
Részlet a válaszából: […] A mérlegben a beruházások között kell kimutatni többek között a már használatba vett tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák – még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt – november 15. után intézményünk részére kiutalt – többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
- a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
- a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a kormány egyedi határozatával november 15. napját követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...szervekre vonatkozóan az Szt. által meghatározotthoz képest szűkebb körben engedi meg a felmerült költségek beruházásként történő elszámolását.Az Áhsz. 1. §-ának (7) bekezdése szerint vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Beruházások nyilvántartása

Kérdés: Gazdasági műszaki ellátó- és szolgáltatószervezet vagyunk, költségvetési intézmény. Önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési intézmények (óvodák) részére végezzük a szolgáltatást. Intézményünk tárgyi eszközein kívül a hozzánk rendelt intézmények tárgyieszköz-nyilvántartását is mi végezzük. Abban az esetben, ha az óvoda például udvari játékot szerez be, de annak telepítése a beszerzés időpontjában nem történik meg külső környezeti tényezők miatt, akkor az aktiválásig az eszközt a befejezetlen beruházások között kell-e szerepeltetnünk, vagy mivel intézményünk saját raktárral rendelkezik, raktárra vehetjük-e? A fenti kérdésre a választ a kis értékű és nagy értékű tárgyi eszközökre egyaránt szeretném kérni.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen növelését eredményező tevékenységek költségeit az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig.A számviteli elszámolás során be kell tartani azt a szabályt, hogy ha bármilyen tárgyi eszközt szerzünk be, azt először mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Márványtábla számvitele

Kérdés: Műemlék jellegű épületre készített és elhelyezett emlék márványtábla könyvviteli elszámolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...okán a márványtábla kis értékű tárgyi eszköz lesz. A kis értékű tárgyi eszköznek a bekerülési értéke egy összegben kerül elszámolásra az üzembe helyezést követően terv szerinti értékcsökkenésként.3. A legkisebb valószínűsége annak van, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
1
2
3
6