31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Megszűnő önkormányzati intézmény elszámolása
Kérdés: Intézményünk egy szociális helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melybe 2023. 02. 01-i dátummal beolvadt egy másik szociális költségvetési intézmény.
A megszűnő intézmény záró főkönyvi kivonatában
– a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. elsz. főkönyvi számon T 159 678 Ft,
– a 36711 Túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 Ft szerepelt.
Intézményünk 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatában:
– a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. ellátások elsz. főkönyvi számon T 159 678,
– a 36711 túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 szerepelnek ugyanezek az összegek.
A direkt könyvelésben 2023. 02. 01-i dátummal történt a tételek lekönyvelése:
– T 3657 – K 495 159 678
– T 495 – K 36711 277 854
Ennek a két főkönyvi tételnek a különbözete adta a korrigált záró pénzkészlet összegét, mely 118 176 Ft. A megszűnő intézmény korrigált záró pénzkészletének pénzforgalom nélküli elszámolását az alábbiak szerint elvégeztük.
A megszűnő költségvetési szerv korrigált záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a pénzügyi számvitel szerint
a) Követelésként T 3511 – K 922
b) Teljesítésként T 3653 – K 3511
A sajátos elszámolások összevezetése a pénzügyi számvitelben T 3673 – K 3653.
A fenntartó előirányzatként csak a korrigált záró pénzkészletértéket adta meg.
A 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatban a 3673 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása főkönyvi számon szerepel a 118 176 Ft Tartozik egyenleggel. A főkönyv KGR rendszerbe történő feltöltésekor, egyeztetés után ez az összeg hibaként jelent meg, mind a mérlegben, mind az időközi költségvetési jelentésben. Ez a tétel megfelelően lett-e lekönyvelve, illetve maradt-e olyan könyvelési mechanizmus, ami kimaradt, és ezért nincs egyezés?
A megszűnő intézmény záró főkönyvi kivonatában
– a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. elsz. főkönyvi számon T 159 678 Ft,
– a 36711 Túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 Ft szerepelt.
Intézményünk 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatában:
– a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. ellátások elsz. főkönyvi számon T 159 678,
– a 36711 túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 szerepelnek ugyanezek az összegek.
A direkt könyvelésben 2023. 02. 01-i dátummal történt a tételek lekönyvelése:
– T 3657 – K 495 159 678
– T 495 – K 36711 277 854
Ennek a két főkönyvi tételnek a különbözete adta a korrigált záró pénzkészlet összegét, mely 118 176 Ft. A megszűnő intézmény korrigált záró pénzkészletének pénzforgalom nélküli elszámolását az alábbiak szerint elvégeztük.
A megszűnő költségvetési szerv korrigált záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a pénzügyi számvitel szerint
a) Követelésként T 3511 – K 922
b) Teljesítésként T 3653 – K 3511
A sajátos elszámolások összevezetése a pénzügyi számvitelben T 3673 – K 3653.
A fenntartó előirányzatként csak a korrigált záró pénzkészletértéket adta meg.
A 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatban a 3673 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása főkönyvi számon szerepel a 118 176 Ft Tartozik egyenleggel. A főkönyv KGR rendszerbe történő feltöltésekor, egyeztetés után ez az összeg hibaként jelent meg, mind a mérlegben, mind az időközi költségvetési jelentésben. Ez a tétel megfelelően lett-e lekönyvelve, illetve maradt-e olyan könyvelési mechanizmus, ami kimaradt, és ezért nincs egyezés?
2. cikk / 31 Költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnése
Kérdés:
Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?
3. cikk / 31 Éven túli kötelezettségvállalás
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vállalhat-e éven túli kötelezettséget (telefonvásárlás részletre 2 éves futamidőre), ha támogatásokból fedezi a működését, és saját bevétele nincs? Támogatásait költségvetési évre lebontva kapja. Amennyiben lehet a készüléket részletre vásárolni, hogyan szerepeltetjük a könyveinkben, mikor kerül bevételezésre az eszköz? A készülék teljes értékét az idei évi szabad előirányzat nem fedezi.
4. cikk / 31 Decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételei
Kérdés: A decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételeit szeretném megkérdezni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelt érintően. Kizárólag a december havi törvény szerinti illetményt kell a 36-os számlára átvezetni, vagy a teljes decemberi személyi juttatások összegét? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni a személyi juttatások elhatárolása során, és mely személyi juttatások tételeit kell elhatárolni? Milyen személyi jellegű és munka-adókat terhelő járulékkifizetések szerepelhetnek kötelezettségvállalással terhelt maradvány tételei között?
5. cikk / 31 Maradvány elszámolása
Kérdés: Pályázatokból nyert tavalyi támogatásokat a veszélyhelyzet miatt ebben az évben sem tudjuk felhasználni, miközben a felhasználást a 04-es táblában fel kell könyvelnünk. Mi a teendő az áthúzódó pénzmaradvány összegével?
6. cikk / 31 Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt – november 15. után intézményünk részére kiutalt – többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
– a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
– a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
– a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
– a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
7. cikk / 31 Maradvány elszámolása
Kérdés: Központi költségvetési szerv 2019. évi költségvetési maradványa az Ávr. 150. §-a szerinti kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványnak minősül. Ezen maradvány összegéhez kapcsolódó azon kötelezettségvállalások esetén, amely a 2019. évi nyilvántartásba vételkor költségvetési évben esedékesként került könyvelésre, de pénzforgalmilag nem került kiegyenlítésre 2019. 12. 31-ig, szükséges-e átsorolni a zárás során a költségvetési évet követően esedékes kötelezettséggé, kötelezettségvállalássá, vagy tárgyéviként kell továbbra is szerepelnie? A számlák egy része 2019. 12. 31. előtti lejáratú, de likviditási problémák miatt nem került kiegyenlítésre, másik része 2020. 01. 01. utáni lejáratú. A fizikai teljesítés mindkét típus esetén megtörtént 2019. 12. 31-ig. A számlák egy részét 2019-ben, másik részét pedig 2020-ban vették kézhez. A számlák között van egyszeri ügylet és folyamatos teljesítésű is.
8. cikk / 31 Előző évről áthúzódó számla elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év végén és az azt követő év elején beérkező számlákat? Hogyan kell eljárnunk, amikor a számla teljesítése áthúzódik a következő évre?
9. cikk / 31 Összesítő feladások
Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
10. cikk / 31 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
