5 talált cikk a számlázás szabályai , pénztár , bizonylat , értékesítés , elszámolás kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?

Kérdés: A számla, egyszerűsített számla, nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2008. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a rendelet 1/B. § (2) bekezdésében körülírt nyugtanyomtatványt (pl.: színházjegy, strandbelépő stb.) ki állíthatja elő, milyen feltételekkel, és annak milyen adattartalmúnak kell lennie?

Kérdés: A korábban beszerzett nyomtatványaink (számlatömbök, nyugtatömbök) 2007. július 1-je után egyáltalán nem használhatók? Mit kell tennünk a még be nem telt tömbökkel? Minden egyes nyomtatványra (pl. vizitdíjnyomtatvány, belépőjegy) vonatkozik ez a tilalom?

Kérdés: Intézményünk részt vesz a Tempus Alapítvány által meghirdetett "Comenius" projektben. A szerződésben a pályázati pénz felhasználásánál táblázatban jelölik meg a résztvevőkre felvehető megélhetési, napi költséget. Ezekről számlát (külföldi) nem tudnak az elszámoláskor leadni, ezért a kifizetéshez alapbizonylatot nem tudnak mellékelni. Kérem az állásfoglalásukat a helyes elszámolásról, mert nem tudunk közös nevezőre jutni! Kérem arról is szíves véleményüket, hogy áfás-e a pénzösszeg!

Kérdés: Mikor kötelező a pénztárgép használata?