Funkciókód – szünidei gyermekétkeztetés

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)
Részlet a válaszából: […] ...a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.A támogatás egy gyermekre jutó fajlagos összegeit – a Kincstár által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Rendezvények vendéglátási költségeinek elszámolása

Kérdés: Intézményünknél 2 fő részt vett egy rendezvényen (továbbképzésen). A számlában az alábbiak szerepelnek: – felnőttoktatás, – vendéglátás. Hogyan kell könyvelni? A felnőttoktatást egyéb dologi kiadásokra? A vendéglátást belföldi kiküldetésre és egyéb adóköteles természetbeni juttatásként személyenként (étkezési számla alapján) kell jelenteni a MÁK-nak?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv a rendezvényt lebonyolító gazdálkodószervtől továbbképzést vett igénybe, amelyről a lebonyolító számlát állítottki. Amennyiben a továbbképzés megvalósult, a teljesítés igazolása megtörtént, aköltségvetési szervnek a számla végösszegét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Részmunkaidős köztisztviselő ruházati költségtérítése

Kérdés: Köztisztviselőnek heti 35 órás munkaviszonyban csökkentett összegű ruhapénz jár, vagy teljes összegű?
Részlet a válaszából: […] ...A 49/G. § (5) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a hivataliszervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének éselszámolásának feltételeit (a törvényben előírtakon túlmenően). Mivel arészmunkaidős foglalkoztatásnál irányadó, hogy a pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. A juttatást a munkáltatónak dokumentálnia kell. Az étkezésadómentességéhez, a kifőzdében felmerült költségek elszámolásának, illetve akifőzde bevételeivel való elszámoltatásához célszerű szigorú számadású étkezésijegyeket kibocsátani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Költségvetési támogatásból finanszírozott táboroztatás adóztatása

Kérdés: Egyházi gimnázium gazdasági vezetője vagyok. Egy pályázati összeg elszámolásával kapcsolatban tenném fel az alábbi kérdésemet: Az Oktatási Minisztériumtól környezetvédelmi pályázaton nyertünk támogatást. Pályázati célként eszközök beszerzését és egy nyári környezetvédelmi tábor megszervezését jelöltük meg. Most az elszámolásnál az eszközszámlákkal nincs gondom, a tábori számlák útiköltségről, kenubérlésről és bolti élelmiszerről szólnak. Ezek is megfelelő névre, szabályosan kiállított számlák. Gazdasági vezető kollégák szerint ugyan az étkezést kifizethetem a táborban a diákoknak, de ez természetbeni juttatásnak minősül, és adót kell fizetnem utána. Szerintem meg az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22. pont (b) bekezdés alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a táborozásban nyújtott ellátás a diákok részére, s nem kell fizetnem.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alapján aközoktatásban részt vevő tanulónak a táborozás alkalmával nyújtott juttatásadómentes akkor is, ha a juttatást az állami költségvetésből vagy annakvalamely alrendszerétől származó pénzeszközből fedezik. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett (elszámolt)járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben a tag részére járulékalapot képezőjövedelem nem kerül kifizetésre (elszámolásra), balesetijárulék-fizetésikötelezettsége a társas vállalkozásnak nincs.Az Európai Unióhoz történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó étkezés

Kérdés: Az intézmény vezetője háromnapos szakmai konferencián volt külföldön. A külföldi utazást és szállást közvetlenül az intézmény rendelte meg és fizette ki a konferencia szervezőinek. Akonferencián részt vevő vezető részére csak napidíjat fizettünk ki. Kérdésünk, hogy emellett a külföldről hozott étkezési számlákat kifizethetjük-e neki adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...éppen az a célja, hogy a külföldön felmerülő személyesszükségletekből (étkezés, egyéb dologi kiadások) eredő többletköltségekelszámolására lehetőséget adjon a törvény. Ezért az előzőekben említettköltséghányad levonásán túl a külföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Üzemanyag-túlfogyasztás, illetve -megtakarítás

Kérdés: Önkormányzatunk több gépkocsit üzemeltet, melyek esetében számításokkal alátámasztott üzemanyag-megtakarításért fizetünk a sofőrök részére. Mi tekinthető alapnormának abban az esetben, ha a 60/1992. Korm. rendelet műszaki adatokról szóló melléklete nem tartalmazza adott gépkocsi műszaki adatait, és a gyártó a gépkocsi fogyasztási adatait városi, országúti és kombinált közlekedés kategóriákban határozza meg? Esetleges túlfogyasztás után kell-e az önkormányzatnak kifizetői adót fizetnie, mivel az üzemanyag-túlfogyasztás a gépkocsivezető egyéb természetbeni juttatásának is felfogható?
Részlet a válaszából: […] ...km-ekre számolható el, és ilyen esetben a 60/1992. Korm. rendelet 2. számú mellékletében a városi forgalomhoz megadott korrekciós szorzó elszámolására már nincs mód. Nem alkalmazható ez a korrekciós tényező a kombinált normával történő elszámolás esetén sem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Üzemanyag-túlfogyasztás elszámolása

Kérdés: Egy nagyváros közepes nagyságú költségvetési intézményének vagyok a gazdasági vezetője, amely 5 db hivatali gépjárművet üzemeltet. Az üzemanyag-megtakarításról már olvastam a Költségvetési Levelekben, és azt a gyakorlatot folytatjuk mi is. Nem tudom azonban, hogyan járjak el az üzemanyag-túlfogyasztás esetében. Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak az üzemanyag-túlfogyasztás összegét? Melyik céggel, hivatallal kell, illetve lehet hivatalos üzemanyag-felhasználást, normát méretnem? Mennyi az a mérték, ami még elfogadható túlfogyasztásnak?
Részlet a válaszából: […] A számla szerint elszámolt üzemanyagköltség norma szerinti értékhez viszonyított többlete 2000. január 1-jétől (az Szja-tv. 71. §-ának hatályon kívül helyezésének időpontjától) nem számít természetbeni juttatásnak.Így tehát a járművet üzemeltető intézménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Ruházati költségtérítés elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. 2003-tól adómentes bevételnek minősíti a Ktv. alapján a köztisztviselőket megillető ruházati költségtérítést. Mentesül-e ebben az esetben a köztisztviselő a számlával történő elszámolás alól?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. említett szakaszának (5) bekezdése ugyanakkor a hivatali szervezet vezetőjének hatáskörébe utalja a költségtérítés kifizetési és elszámolási rendjének meghatározását, ez azonban az adókötelezettséget nem érinti.Más a helyzet azoknál a dolgozóknál, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.