2115 cikk rendezése:
1. cikk / 2115 Vásárolt parkolóőrök elszámolása
Kérdés: Intézményünk parkolóőröket szerzett be, melyeket egyelőre anyagköltségként tartunk nyilván (elszámolva K312 rovaton), valamint a parkolóőrök telepítésére egy külsős szolgáltatót vettünk igénybe, aki a betonozást, illetve az eszközök rögzítését végezte (elszámolva K337 rovaton). Véleményünk szerint az eszköz, amely éven túl szolgálná az intézmény működését, csak az igénybe vett szolgáltatással együtt látja el funkcióját. Helyes-e, hogy saját kivitelezésű beruházásként számoljuk el könyveinkben a két számla összegének értékében a parkolóőrök beszerzését és telepítését?
2. cikk / 2115 Kifestőfüzetek elszámolása
Kérdés: Intézményünk (bábszínház) gyermekek részére 1000 db foglalkoztató- (kifestő-) füzet értékesítését tervezi (a kifestőket készletként tartanánk nyilván), melyhez 2 szállítószámla kapcsolódna. Az egyik számla a kifestők tervezését tartalmazná, a másik számla pedig a nyomdai kivitelezés költségeit. A fenti gazdasági eseményt saját kivitelezésű készlet előállításaként kell könyvelni? Ha nem, mi a helyes számviteli elszámolása?
3. cikk / 2115 Köztisztviselő távmunkavégzése
Kérdés: Köztisztviselőt lehet-e távmunkában foglalkoztatni rész- vagy teljes munkaidőben? Lehet-e a napi 8 órát úgy ledolgozni, hogy például 6 órát a munkahelyén tölt, a maradék 2 órát pedig az otthonában kell ledolgoznia? Emiatt szükséges-e szerződést módosítani? Illetve, hogyan lehet ezt bebizonyítani (kell-e), hogy elvégezte a munkáját?
4. cikk / 2115 A számla tartalmi elemei
Kérdés: Tankerületünk részére kiállított számlán kötelező-e feltüntetni az anyagköltséget és a szolgáltatás munkadíját külön-külön? Nem elég a számla mögé az árajánlat?
5. cikk / 2115 Gyerekház működtetése
Kérdés: Önkormányzatunk gyerekházat működtet, melynek működtetése pályázati forrásból valósul meg. A gyerekházban foglalkoztatottak, mivel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, szociális ágazati pótlékra is jogosultak. A szociális ágazati pótlékot a költségvetéstől kapjuk 1.3-as feladatfinanszírozás keretében, a pályázati összeget pedig a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság utalja, melyben a szociális ágazati pótlékra, nyilván, külön nem kaptunk támogatást. A pályázat elszámolásakor, a kitöltési útmutató szerint, a szociális ágazati pótlékot a kiadásoknál nem vehetjük figyelembe, tehát a kiadásokat csökkenteni kellett ennek összegével. Az önkormányzatnak az éves beszámoló készítésekor, a szociális ágazati pótlékkal egy összegben kell elszámolni, majd külön kimutatni, hogy melyik feladatra kaptuk. Mi a helyes eljárás? Melyik soron kell ezt a pótlékot szerepeltetni úgy, hogy visszafizetési kötelezettséget ne keletkeztessen ezen a jogcímen?
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!
6. cikk / 2115 Klímaberendezés bekerülési értéke
Kérdés: Egyik intézményünk csak egy bizonyos részére klímaberendezés lett telepítve. Mivel nem az egész épületben kerül kialakításra, így a klíma önálló eszközként kerül elszámolásra (nem pedig az épületre lesz ráaktiválva). A klímaberendezés telepítési díja és a telepítéshez kapcsolódó anyagköltség része-e a klíma bekerülési értékének? Nem teljesen egyértelmű számomra, hogy ilyen esetben az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint csak maga a berendezés vételára a bekerülési érték, vagy ez idegen vállalkozóval előállított eszköznek minősül [Áhsz. 16. § (3b) bekezdés], és így az üzembe helyezéshez szükséges egyéb költségek is részei a bekerülési értéknek?
7. cikk / 2115 Munkatársajánlási bónusz kifizethetősége
Kérdés: Közszolgálati szabályzatunk szabályozza hivatalunk munkavállalóinak juttatásait, többek között a munkatársajánlási bónusz lehetőségét. A felmondási idejét töltő köztisztviselő kolléga részére kifizethető-e bármilyen juttatás, ha a jogosultsági alapot képező munkatárs is a felmondási idejét tölti? (Mindkét kolléga a felmondási idejét tölti munkavégzés alóli felmentéssel.)
8. cikk / 2115 Díjbekérőre elutalt összeg
Kérdés: Az államháztartási számvitelben a díjbekérőre elutalt összeget a pénzügyi számvitelben hogyan helyes könyvelni? Nettó és áfaösszegre bontva, a követelés jellegű sajátos elszámolások, illetve az általános forgalmi adó elszámolásai között, vagy pedig az áfa hatályán kívüli tételként, csak a követelés jellegű sajátos elszámolások között „bruttósan”?
9. cikk / 2115 Támogatások kifizetése, elszámolása
Kérdés:
Egy alapítvány részére 10 évvel ezelőtt támogatás került kiutalásra. Ezzel a támogatással 2021-ben elszámolt (közben kamat is terhelte), visszautalta a tőke összegét. Ebben az évben csak bevételként lett elszámolva az összeg, de a követelést nem csökkentették, a 35-ösökön évek óta nyilván van tartva. 2023. év végén a követelésre értékvesztést számoltak el (a teljes összegre, mármint tőke+kamat). 2024-ben az alapítvány a kamat összegét is elutalta. Az értékvesztés visszaírása után, a 2021-ben befizetett összeget, 2024-ben hogyan tudom helyesen könyvelni? A 9244-es rovaton nem maradhat, mert nem ezt az évet illeti a bevétel.
10. cikk / 2115 Önkormányzati járművekkel kapcsolatos adminisztráció
Kérdés:
Önkormányzatunk tulajdonában több személygépjármű, illetve tehergépjármű is áll. Minden esetben, minden járműre menetlevél kiállítására kerül sor. Az üzemanyag-elszámolások során milyen kötelező nyomtatványok kiállítására van még szükség? (Szükséges-e útnyilvántartást vezetni, kimutatást a futásteljesítményről?) Továbbá milyen nyomtatványok szükségesek a mezőgazdasági gépek, illetve kisgépek (pl. fűkasza, fűnyíró) üzemanyag-felhasználásához? Ez utóbbi esetben mi az elfogadott norma?
