2247 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: A december hónapban kifizetett táppénzt az önkormányzat intézményénél 3657-re könyveljük, vagy rá kell könyvelni egy rovatra? Ha igen, milyen rovatra?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 383. számában megjelent 6927. számú kérdés kapcsán szeretnénk megerősítést kapni, hogy abban az esetben továbbra is a K355-re kell könyvelni az elmaradt munkabér utáni kamatot, amennyiben a KIRA-ban ez a K123 rovaton került rögzítésre, járulék alapjául szolgáló jogcímen?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális rendelete alapján a karácsonyi ünnepekre élelmiszercsomagot biztosít a lakosság számára. Mi a helyes könyvelési tétele ennek a kiadásnak? Az élelmiszerről szóló számlát az önkormányzat a 107060 egyéb szociális pénzbeli és természetbeni támogatások COFOG-ra könyveli. A számlát kiadásként a 48-as rovatra bizonylattal vagy számlaként felrögzítve a dologi kiadásokon belül, üzemeltetési anyag és áfa megbontásban kell rögzíteni a könyvekben?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk tanulmányi szerződést kötött az egyik köztisztviselőjével, iskolarendszerű képzés vonatkozásában. A Költségvetési Levelek 380. számában a 6878. sorszámú kérdésre adott válaszuk alapján az utazási költség kiküldetési rendelvény alapján nem számolható el, jogviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni. A munkavállaló az iskolarendszerű képzés során saját gépjárművel utazik a képzési helyre. Az így felmerülő költségek megtérítését a tanulmányi szerződésben vállalta a hivatalunk.
1. Az utazási költség jogviszonyból származó jövedelemként történő megtérítését ilyen jellegű analitikával, alátámasztó dokumentummal szükséges igazolni?
2. Az iskolarendszerű képzés során napidíj jár-e a munkavállalónak?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a beruházások között kimutatott (használatba nem vett, kis értékű) „új” tárgyi eszköz értékesítésére került sor, mert „tartalékként” több darab került megvásárlásra, de a használatbavétele már nem várható, így – használatbavétel nélkül – az értékesítés mellett született döntés. A beszámoló 15. űrlap 09. sorában (értékesítés) a beruházások oszlopban nem lehet adatot feltüntetni (ez az Áhsz. 8. mellékletből nem következik), a változás az egyéb csökkenés (13.) sorban mutatkozik, és a terven felüli értékcsökkenés (növekedés 21. és kivezetés 22.) sorokban is szerepel. Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése és az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározás meglátásunk szerint nem értelmezhető erre az esetre, mert a használatba nem vett eszköz értéke tartósan nem csökken le, nem a tevékenység változása miatt vált feleslegessé. Amennyiben a mérleg tagolása alapján a „tárgyieszköz-értékesítés” szabályait kellene teljeskörűen alkalmazni. akkor is értékesítés jogcímen lenne indokolt a 15. űrlapon a csökkenés kimutatása. Milyen szabály vonatkozik a leírt esetre (több más esetben is életszerű lehet üzembe helyezés előtt „beruházás”-értékesítés)? Mi támasztja azt alá, hogy a „beruházás”-t nem lehet értékesítés címén kivezetni a nyilvántartásból (a beszámoló 15. űrlapján feltüntetni), illetve terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az érték tartósan nem csökken le, és nem a tevékenység változása miatt válik feleslegessé a beruházások között nyilvántartott tárgyi eszköz? Melyek helyesen a kapcsolódó könyvelési tételek?

Kérdés: Önkormányzat energiaszolgáltatóval kötött szerződést, amelybe a kedvezőbb kondí-ciók elérése érdekében olyan felhasználási helyek fogyasztása is szerepel, amelyet az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a működéséhez használ fel, illetve a társaság számláz tovább közvetített szolgáltatásként intézmények részére. Az energiafelhasználásra a szerződés a szolgáltató mint kereskedő és az önkormányzat mint felhasználó között jött létre. A számlán a szolgáltatás igénybe vevője az önkormányzat (vevő), számlafizetőként a gazdasági társaság szerepel. Az energiaszolgáltató nem hajlandó változtatni a számlázásban, így nem a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő részére kerül kiállításra a számla. Ebben az esetben az önkormányzat jogosult-e közvetített szolgáltatásként kimutatni a könyveiben ezeket a befogadott energiaszámlákat, és továbbszámlázni a társaság részére áfával, valamint visszaigényelni az energiaszolgáltatásra előzetesen felszámított áfát? (Az önkormányzat áfaalany.) Kompenzálható-e a gazdasági társaság részére az önkormányzat által biztosított működési támogatással szemben az energiadíjak továbbszámlázásából eredő követelése?

Kérdés: 2025-ben elhunyt dolgozónk táppénzét nem tudtuk kinek kifizetni, mivel nem volt vele együtt élő hozzátartozó. A hagyatéki eljárás 2026-os évre áthúzódik. Milyen számlaszámon tudjuk ezt az összeget nyilvántartani mint kötelezettséget?

Kérdés: Közfoglalkoztatásban a mezőgazdasági/értékteremtő programokban a dologi kiadások áfája nem támogatott. Az értékesített termékek után áfafizetésre vagyunk kötelezettek, a beszerzett dologi kiadások után áfát igénylünk vissza. Abban az esetben, ha a visszaigényelhető áfa meghaladja a fizetendő áfa összegét, a különbözet megilleti az önkormányzatot? Visszaigényelhető és felhasználható az áfakülönbözet?

Kérdés: Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?

Kérdés: Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?