Ingatlan építés-bővítés áfája

Kérdés: Egy nemzetiségi önkormányzat, mely nem áfaalany, és az adószáma is 1-es, egy pályázat keretében jelentős pénzösszeget kapott építési hatóságiengedély-köteles ingatlan építésére, illetve bővítésére. Ez a tevékenység az Áfa-tv. szerint fordított adózásnak minősül, így az adót végül a nemzetiségi önkormányzat fizeti meg? Illetve jól értelmezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése szerint, mivel a nemzetiségi önkormányzat nem áfaalany, így nem a fordított adózás, hanem a normál adózás szerint kell eljárni, melynek keretében a beruházó fog áfás számlát kiállítani? A nemzetiségi önkormányzatnak ebben az esetben van-e teendője (változásbejelentés stb.) az adóhatóság felé?
Részlet a válaszából: […] ...is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött.A fenti tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Ingatlanberuházással kapcsolatban felmerült áfa levonhatósága

Kérdés: Egy egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részben az említett támogatásból, részben önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint vallják be. Az elkészült csarnokot az egyesület értékesíti az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az üzemeltetési tevékenységre. Az értékesítés áfa felszámításával valósulna meg, mivel az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget választ az Áfa-tv. 88. §-a alapján. Az egyesületnek használati joga és jelzálogjoga maradna az elkészült épületen, ezzel biztosítva a látványcsapatsport-támogatás céljainak megfelelő hosszú távú használatot. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő egy meghatározott részében kívánja használni, ezért erre az időre bérelni fogja az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). Az itt vázolt ügylettel kapcsolatban a kérdésem az, hogy helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az értékesítés áfa felszámításával valósul majd meg?
Részlet a válaszából: […] ...használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Felújítás, illetve támogatás könyvelése

Kérdés: Támogatott beruházást kezdtünk, aminek csak az 5% saját részét kell utalni a kivitelezőnek, a többit az elszámolás után fogja megkapni. A számlát nekem mint önkormányzatnak nyújtja be a kivitelező, nettó számlát, mivel fordított áfa alá tartozik a felújítás. Az áfát be kell fizetni 15 napon belül a teljesítést követően az APEH-nak, ami eleve 25%, és bevallani. Hogy fog ez a könyvelésemben megjelenni, mikor én csak a számlát tudom felvinni a nyilvántartásokban, valamint az áfa befizetését pénzforgalmilag, de az áfa alapjából csak az 5%-ot, a beruházás saját erejét fizetem ki?
Részlet a válaszából: […] ...felújítás csak akkor esik az Áfa-tv. 142. §-ának hatályaalá (fordított adó), ha építéshatósági engedélyhez kötött. A felújítást azaktiválásig beruházás főkönyvi számlán kell nyilvántartani. A le nem vonhatóáfa a beruházások beszerzési árába beszámít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.