28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása
Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
2. cikk / 28 Hibajavítás elhatárolás miatt
Kérdés: Központi költségvetési szerv 443 Halasztott eredményszemléletű bevételek mérlegsorán térítésmentesen átvett tárgyi eszközök szerepelnek, mely eszközök bevételezése a tárgyévet megelőző 3. évben történt meg. Elhatárolásra csak a tárgyi eszközök bruttó értéke került. A bevételezést követő (de még tárgyév előtti) években ezeknek a térítés nélkül átvett eszközöknek az értékcsökkenési leírásának visszakönyvelése a 443-as számlával szemben nem történt meg. A tárgyévi rendezésnél gondot jelent, hogy a tárgyévi tervezett értékcsökkenés összege kisebb, mint a korrigálandó halmozott értékcsökkenésé. Tárgyévben milyen technikai lehetőségek vannak ezt a hibát javítani?
3. cikk / 28 Természetben kapott adományok elszámolása
Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
4. cikk / 28 Házipénztárból történő készpénzkifizetés
Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
5. cikk / 28 Támogatás
Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?
6. cikk / 28 Kísérleti-fejlesztési tevékenység
Kérdés: Egy kutatóegyetemnél különböző K+F-projektek vannak folyamatban. A kutatás-fejlesztés eredményeként egy vagy akár több találmány, szoftver, adatbázis stb. jön létre, melyek jellemzően szabadalmaztatásra is kerülnek. Az Áhsz. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében 2014. évtől a kutatás-kísérleti fejlesztés költségei immateriális javak között nem mutathatók ki, ezért a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében a működési kiadások között kell elszámolni. Ebben az esetben a kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott szellemi termékeket (találmány, szabadalom, szoftver, adatbázis stb.) az immateriális javak között nem kell kimutatni? Helyes-e az az eljárás, ahol a kutatás-fejlesztés felmerült költségeit a működési kiadások között elszámolják, és a kiadások részét képező, végeredményként létrejött eszköz pedig nem kerül aktiválásra? Véleményünk szerint a valódiság számviteli alapelv alapján a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő eszközöket a saját előállítású eszközök aktiválási szabályainak megfelelően az immateriális javak között állományba kell venni. A bekerülési érték az Szt. 51. §-ára tekintettel meghatározott közvetlen önköltség. Az önköltség részét képező közvetlen költségek a személyi jellegű és dologi kiadások között jelennének meg változatlanul, nem kellene átkönyvelni a beruházási kiadások közé. [A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezet B) Saját előállítás elszámolására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.]
7. cikk / 28 Maradványelszámolás
Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.
8. cikk / 28 Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák
Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
9. cikk / 28 Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hibák javítása
Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.
10. cikk / 28 Szakfeladatrend
Kérdés: Az Áhsz. 29. §-ának (1) bekezdése, illetve 46. §-ának (3)–(7) bekezdéseinek korábbi előírásainak hatályon kívül helyezése és a 68/2013. NGM rendelet 7-9. §-ának, illetve 3-4. mellékletei-nek hatályban maradása közötti ellentmondásra szeretnénk választ kapni. Az új Áhsz. 46. §-ának (3) bekezdésében lévő módosítás szerint megszűnt a 7. számlaosztályban a szakfeladatok kötelező használata, ezért a költségvetési szervünk már nem is használja erre a 7-es számlaosztályt, de ebben az esetben jól értelmezzük, hogy a szakfeladatokat COFOG "alábontás"-ként kellene alkalmazni 7-es számlaosztálytól függetlenül?
