Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
Részlet a válaszából: […] ...jelentik, ha a magisztrális készítményeketrendszeresen értékesítik, akkor önköltségszámítást kell készíteni.3. A mérlegben a forgóeszközöket – idesorolandók akésztermékek is – bekerülési értéken kell kimutatni (értékelni). A sajátelőállítású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Követelések és kötelezettségek mérlegben történő kimutatása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Negyedév végén mi számít szállítói állománynak? A negyedév végéig beérkezett, ki nem egyenlített számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig beérkezett, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák? Negyedév végén mi számít vevőállománynak? A negyedév végéig kiállított, be nem fizetett számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig kiállított, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák?
Részlet a válaszából: […] ...de még be nem folyt összeget (pl. térítésidíjak, hatósági díjak, adósok),– rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadottpénzeszközöket,– az egyéb követeléseket.Ebből a megfogalmazásból már következik, hogy a követelésekkönyvekben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Előző évben állományba vett tárgyi eszköz ellenértékének idei kifizetése

Kérdés: Intézményünk 2005-ben tárgyi eszközöket rendelt meg és vételezett be, majd térítésmentes átadással azokat másik költségvetési szervnek átadta. A számlák pénzügyi teljesítésére azonban csak 2006-ban került sor. Mivel a tárgyi eszközök kivezetése még 2005-ben megtörtént, kérdésünk az, hogy a pénzügyi rendezés (a beruházási kiadás) könyvelése hogyan történik 2006-ban?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 28. § (5) bekezdése szerint abban az esetben, haaz üzembe helyezés, a raktárban történő beszállítás megtörtént, de számla, amegfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékesadóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.
1
2