Pénzkezelés szabályai

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontja írja elő, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzat tartalmi követelményeit a Szt. 14. §-ának (8) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:A pénzkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...Követelés teljesítéseként (feltöltési kötelezettség)   T 3654 – K 3511/35185. Kapcsolódó tétel: a forgótőkével fedezett személyi juttatások kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként, illetve annak teljesítéseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Önkormányzati likvid hitel aláírása

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
Részlet a válaszából: […] ...ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.Az önkormányzatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Étkezési utalvány adómentessége

Kérdés: Városi önkormányzathoz tartozó intézmény (iskola) vagyunk. Az önkormányzattól nem számíthatunk fedezetre az étkezési hozzájáruláshoz. Az igen szűkös költségvetésből nem tudjuk kigazdálkodni, ha mégis, kérdésünk lenne, hogy ha év közben nem fizettünk étkezési hozzájárulást, december hónapban adómentesen kifizethető-e a 12 x 5000 Ft = 60 000 Ft összegig utalványban?
Részlet a válaszából: […] Nem terheli személyi jövedelemadó a munkáltató által amunkavállaló részére adott, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlásárajogosító utalvány formájában adott jövedelemnek a havi 5000 forintot meg nemhaladó részét. Erről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.